Az Ernst and Young minden évben felméri Európában az országok tőkevonzó képességét. Eszerint Magyarország helyzete romlott tavalyhoz képest, hiszen az ötödikről a hetedik helyre csúszott vissza. Mindez a társaság magyarországi vezérigazgatója szerint szorosan összefügg az elmúlt év eseményeivel, a politikai stabilitás romlásával.

Havas István elmondta azt is: bár Európa fejlettebb részein a tőkét főleg a szolgáltató szektorba helyezik a befektetők, és csak 40 százalékban az ipari termelésbe, Magyarországon 55-60 százalékban az iparba áramlik a pénz, és az új munkahelyek 87 százaléka is itt jön létre.

Havas István az elmúlt évet közepesnek értékelte a tőkebeáramlás szempontjából.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára arra mutatott rá, hogy az ország relatív tőkevonzó képessége ugyan csökkent, de az egy főre vetített beáramló tőke mértékét tekintve még mindig élen állunk a régióban. Egyed Géza hozzátette: abszolút értékekben megelőzött minket Lengyelország vagy Oroszország, ezek azonban sokkal nagyobbak Magyarországnál.

Helyzetünket az adórendszer átalakítása javítaná, szerinte mind az adócsökkentés, mind a rendszer egyszerűsítése növelné a beáramló tőke mennyiségét - véli Egyed Géza.

Bonyolult adórendszer

Az Ernst and Young adóigazgatója azonban ettől nem vár nagy csodát. Vámosi-Nagy Szabolcs rámutatott: az adórendszer bonyolultsága, és a béreket terhelő adó mértéke csak a hetedik szempont egy befektető számára. Mint mondta, a tőketulajdonosok akkor látnak perspektívát az országban, ha nyereségüket könnyen tudják kivinni, azaz ha a nyereséget terhelő adók az alacsonyak.

Rámutatott: bár szükség van egy szélesebb körű adóreformra, az nem csodaszer, és hatása csak évek multával jelentkezik.