Energetikai szakemberként nem tartom koncepciónak azt az előterjesztést, amely ilyen címmel a parlament elé került - jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Tudományos Akadémia energetikai bizottságának elnöke.

Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy az energiapolitika a legtöbb országban komoly, átfogó munkán alapuló, a távoli jövőbe tekintő dokumentum. Az energetikában a beruházások 20-25 év térülnek meg, vagyis ha befektetőket akarunk a piacról Magyarországra hozni, akkor nekik tiszta képet kell mutatni 30-40-50 évre előre - tette hozzá.

Ráadásul szembesültünk a klímaváltozás problémájával is, tehát úgy kellene energiapolitikát alkotni, hogy az összhangba legyen az ez elleni lépésekkel is. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Finnországban például az energiapolitikai koncepció 300-400 oldalas szakértői anyag, amely gazdasági számításokat, környezetvédelmi elemzéseket is tartalmazva megfogalmazza, merre kell haladni - hangsúlyozta a szakértő.

Ehhez képest a magyar dokumentum egy néhány oldalas "valami", amelyben számos hiba van. Az egyik alapvető hibája az, hogy mindössze 2020-ig tekint előre - ez az energetikában nem időtáv; ennyi idő alatt egy erőmű meg sem épül - figyelmeztetett Aszódi Attila.

Pedig két évvel ezelőtt elkezdődött egy nagyon komoly szakértői munka, az anyagok bekerültek a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumba, de a tárca ezt valamilyen okból kifolyólag belesöpörte vagy a fiókba, vagy a szemetesbe - ezt ma nem tudom - majd írtak valamit, amelyet alapvetően átírtak a parlamenti képviselők, akiknek pedig nem ez lenne a feladatuk - jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia energetikai bizottságának elnöke.

Mit akar a kormány az MVM-mel?

Aszódi Attila számára az sem világos, pontosan ki mit akar a Magyar Villamos Művekkel és az áramliberalizációval kapcsolatban. A képet csak tovább bonyolítja a koalíció felbomlása, hiszen azt lehet tudni, hogy gazdasági minisztérium már régen mondta, hogy az MVM-től el kellene venni néhány funkciót és darabot, de most nem tudni, hogy ez a fajta igény mennyiben alakul át az SZDSZ távozásával a kormányból.

Korábban hatósági árazás volt Magyarországon, erről tavaly áttértünk egy nyitott piaci modellre. Ugyanakkor azt tudni lehet, hogy a tavaly őszi áramaukciók idején a kormány azt a feladatot adta az MVM-nek, hogy a lakossági szektorban ne engedjen tíz százaléknál magasabb árnövekedést, amelyet a közüzemeknél 18 százalék körül próbáljon megfogni - emlékeztetett a szakértő.

Ez pedig tulajdonképpen hatósági árszabályozás - anélkül, hogy ezt ki is mondanánk - figyelmeztetett a Magyar Tudományos Akadémia energetikai bizottságának elnöke.