A KSH közlése szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve január-szeptemberben átlagosan 2 millió 771 ezer volt.

Január-augusztusban a reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedésével - 6,3 százalékkal csökkent 2006 azonos időszakához képest, a bruttó átlagkereset 8,1, a nettó átlagkereset 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Tavaly január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 7,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 8 százalékkal nőtt, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,1 százalékos növekedésével - 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

Az idén az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában 755 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 939 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében mintegy 4,8 százalékkal csökkent a létszám.

Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében - a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben - alacsonyabb lett a létszám, az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrve.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 180.300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172.200 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 202.600 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást.

Január-szeptemberben a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 5,2 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Az átlagot meghaladó mértékben, 17,8 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 10,6 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint 10,5 százalékkal a kereskedelem, javítás gazdasági ágban.

A KSH szerint a keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, amit az is jelez, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedési üteme alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél szeptemberben bruttó értéken 7,8 százalék, nettó értéken 5,5 százalék keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Az év első kilenc hónapjában a nettó keresetek átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek; ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek, a költségvetési szervezeteknél pedig megegyeztek az előző évivel.

A nettó keresetek havi növekedési ütemének alakulásában meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése.

A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 111.900 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83.800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 143.700 forint volt.

A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 190.400 forintra nőtt, 8,4 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-szeptemberben átlagosan 5,3 százalék volt.Naponta újabb adatok látnak napvilágot, melyek Magyarország súlyos válságáról tanúskodnak. A reálbérek csökkenése az egyre mélyülő szociális válság biztos jele - írta közleményében az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes alelnöke.

Egyre kevesebbet ér az emberek fizetése, egyre több magyar család kerül abba a helyzetbe, hogy a hónap végén nem tudja kifizetni a számláit. A kormánynak nincs gazdaságpolitikája - olvasható Domokos László közleményében.

A napnál is világosabb, hogy ez a kormány nem fogja tudni megoldani Magyarország problémáit, nem fogja tudni felszámolni az általa okozott szociális válságot - közölte a politikus.