Az ENSZ közgyűlése 2003-ban fogadta el a korrupcióellenes konvenciót.

A világ egészére kiterjedő megállapodás egyebek mellett arra kötelezi az aláíró országokat, hogy határokon átnyúló együttműködéssel vizsgálják ki a korrupciógyanús ügyeket.

Az 1993-ban alapított, berlini székhelyű Transparency International évente állít össze korrupciós rangsort; a 163 országot átfogó kimutatásban Magyarország a 41. helyen szerepelt.

Ezzel az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország közül az ötödik, a visegrádi országok közül az első, vagyis a legkevésbé korrupt.

A ranglista élén Finnország és Izland áll, Dánia és Svédország előtt, az utolsó, 163. pedig Haiti.

A Transparency International budapesti irodájának munkatársa az InfoRádióban emlékeztetett arra, hogy ez egy "érzékelési index", azt mutatja, hogy az adott országot a politikusok és üzletemberek mennyire érzékelik korruptnak.

A fő trend a korrupció és a szegénység közötti erős összefüggés, ám erre nem az a megoldás, hogy a fejlett államok vonják meg a segélyeket - tette hozzá Alexa Noémi.

A szakember szerint a magyar helyezés érdemben nem változott az elmúlt két évben.