Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Ami még nem volt: valódi adatok a gyémántüzletről

Történelme során első ízben közölt számokat a gyémántipar a drágakő világméretű exportjáról, illetve importjáról.

A Brüsszelben közzétett adatsor szerint 2005-ben 11,5 milliárd dollár értékű nyersgyémántot termeltek ki világszerte.

A legfőbb kitermelő ebben az évben - értékben számolva - Botswana volt (25 százalék), majd Oroszország (22 százalék), Kanada (12 százalék) és Dél-Afrika (11 százalék) következett.

A mennyiség alapján Oroszország vezette a mezőnyt (22 százalék), közvetlenül Ausztrália és a Kongói Demokratikus Köztársaság előtt (19-19 százalék.) Botswana itt csak a negyedik (18 százalék), Dél-Afrika pedig az ötödik (9 százalék) volt.

A legnagyobb mennyiségű nyersgyémántot 2005-ben az Európai Unió vásárolta fel. Ide került a világ teljes - értékben számolt - importjának 39 százaléka, nem utolsósorban amiatt, mert a belgiumi Antwerpen számít a gyémántcsiszolás és -kereskedelem legfőbb központjának.

Emellett 24 százalékos arányban importált India, míg 16 százalék Izraelbe került: mindkettő szintén fontos szerepet játszik a gyémántcsiszolásban.

Az adatok nyilvánosságra hozatalát mindenekelőtt az Európai Unió szorgalmazta, amely jelenleg az úgynevezett "Kimberley-folyamat" soros elnöke.

Ez utóbbit az ENSZ kezdeményezte, tagjai különböző kormányok, illetve a gyémántszektor nagy cégei, és azzal a céllal jött létre, hogy megakadályozza a visszaéléseket e drágakővel: azaz azt, hogy ennek révén különböző gerillamozgalmak saját harcukat finanszírozhassák.

"A gyémántszektor kereskedelmi adatainak nyilvánosságra hozatala a Kimberley-folyamat egyre nagyobb súlyát mutatja" - méltatta az eseményt Benita Ferrero-Waldner, az EU-bizottság külügyi biztosa.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×