Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó

Búcsú a 4 százalékos növekedéstől

A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2006-ban 3,9 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 4 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A most közölt adatok megegyeznek az előzetesen publikált számokkal.

A negyedik negyedévben - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 3,2 százalékos, a naptári hatás kiszűrésével 3,4 százalékos volt a növekedés.

A GDP 2005. negyedik negyedévében 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva; az év egészében a gazdasági növekedés mértéke 4,2 százalék volt.

Januárban a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 214 millió eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 153,7 millió euróval.

Idén januárban a kivitel értéke 5,042 milliárd euró volt, ami 20,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import 2006 januárjához képest 20,8 százalékkal bővült és elérte az 5,256 milliárd eurót.

Tavaly decemberben 4,88 milliárd euró behozatal és 4,81 milliárd euró kivitel mellett a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 82,1 millió euró volt.

2006. januárjában a külkereskedelmi termékforgalom 153,7 millió euró hiánnyal zárt. Egy éve az import értéke 4,35 milliárd eurót, a behozatalé pedig 4,197 milliárd eurót tett ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 22. 14:30
×
×
×
×