Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Nem emelkednek jelentősen a munkaügyi bírságok

Emelné a munkaügyi szabálysértésekért kiróható bírságok összegét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, de ezentúl is csak legfeljebb 150 ezer forinttal büntethetnék azokat, akik áthágják a szabályokat.

A bírságok törvény alapján meghatározott legmagasabb összege 150 ezer forint marad, és ezen a módosítás sem változtatna - mondta az InfoRádiónak a tárca jogi főosztályának vezetője.

Horváth István hozzátette: emelnék azonban az egyes esetekben kiszabható büntetések összegét.

Most a biztonsági előírások be nem tartásáért 30 ezer, a jövőben valószínűleg 100 ezer forintot kell majd fizetni.

50 ezerről ugyancsak 100 ezer forintra emelkedne a büntetési tétel azokban az esetekben, amikor orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben nem végezték el a vizsgálatot - közölte a minisztérium munkatársa.

Plusz ötvenezer

Ahol most 100 ezer forint a plafon - a színlelt szerződések, munkaviszony létesítésére vagy megszüntetésére hozott szabályok megsértése esetén -, a javaslat elfogadásával 150 ezerre emelkedne a kiszabható büntetés összege - mondta Horváth István.

A büntetés egyébként nem a munkáltatót, hanem a munkáltató jogkör gyakorlóját sújtja, ez pedig visszatarthatja őket a szabálysértések elkövetésétől - tette hozzá a jogi főosztályának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×