Az úgynevezett öt maastrichti feltételből Magyarország még egyet sem teljesített, miközben Szlovénia már jövőre tagjává válhat az eurózónának - mondta Hamecz István a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az euróövezethez való csatlakozás várható hatásairól rendezett budapesti konferencián. A helyzet ugyanakkor korántsem olyan rossz, mint amilyennek látszik - vélekedett.

"A probléma kiindulópontja a költségvetési hiány mértéke. Ha ezt a kritériumot sikerül teljesíteni, akkor az összes többi kritérium automatikusan teljesül, tehát nagyon könnyű nagyon gyorsat ugrani."

A jegybank szerint hiteltelen a kormány politikája

Tabak Péter a Pénzügyminisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a program a nyár folyamán készül el. A kormánynak itt egyensúlyoznia kell az eurócsatlakozási feltételek teljesítésére, és a társadalmi különbségek mérséklése között - fejtegette.

A Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ugyanakkor hiteltelennek nevezte a kormány eddigi fiskális politikáját és ezt azzal a gondolattal illusztrálta, hogy az előző kabinet tavalyra eredetileg két és fél százalékos - tehát az euró csatlakozási feltételeknek megfelelő - költségvetési hiányt tervezett. Ehhez képest saját számítási módja szerint is több, mint 7 és fél százalékra rúgott a deficit.

Állami leépítések, tandíj- és adóemelés...

Hamecz István szerint a nyugdíjkorrekcót, a Grippen-gépek elszámolását és a jelenleg is folytatódó folyamatokat figyelembe véve a valós hiány már a kilenc százalékhoz közelít.

A Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint ezért csak úgy érhető el az euró 2010-es bevezetése, ha két éven át a GDP 5 és fél százalékát kitevő úgynevezett korrekciós programot folytat a kormány.

Ugyanakkor ha a megszorítások keretében 10 százalékkal csökkentenék az állami tisztviselők számát, 25 százalékkal megemelnék a tandíjakat és az orvosi kiadások díjait, visszafognák az állami beruházásokat, valamint megreformálnák a kamatkiadásokat, akkor is további 3 százalékkal kellene csökkenteni a büdzsé hiányát - fejtegette a banki szakember. Ezt további adóemelés nélkül nem lehet elérni - mondta.

A bevezetés társadalmi feszültségeket okozott

Hamecz István szerint fontos, hogy a kormány elgondolkodjon: olyan lépéseket tesz-e, amelyek nyomán szavai szerint "öt év múlva újra kell kezdeni" az intézkedéseket, vagy hosszú távú megoldásban gondolkodik.

Az euró bevezetése sokak szerint szociális feszültségeket okozott az eurozóna tagállamaiban. Franciaországban és Hollandiában, az európai alkotmányt elutasító két országban például a választók nagy része az eurót és az általa neoliberális gazdasági modellnek tartott lépéseket elutasítva szavazta le az alkotmányt.

Magyarországon a lakosság fele támogatja

Ugyanakkor míg az eurózóna jelenlegi tagországaiban visszaesett a közös valuta támogatása, addig az Európai Unió új államaiban Magyarországon a legnagyobb a közös valuta iránti bizalom.

Magyarországon például a lakosság 51 százaléka támogatja az euró majdani bevezetését, azaz a többi új tagállam polgárainak hangulatával összehasonlítva itt tartanak az emberek a legkevésbé a közös pénztől. Az eurózónában ugyanakkor az euróbankók és érmék bevezetése óta 8 százalékkal esett az euró ''tetszési indexe".

Mást mondanak az adatok és mást az emberek

Christian Ghymers, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyekkel foglalkozó főigazgatóságának tanácsosa elmondta, hogy a közös pénzzel megszűnnek az átváltási költségek, átláthatóbbá válnak az árak, és általában csökkennek a kamatlábak.

Emellett az eurózóna országai még alacsonyabb növekedés mellett is több munkahelyet tudnak teremteni, mint korábban - fejtegette. Elismerte ugyanakkor, hogy nagy a szakadék az adatok és a lakosság benyomásai között.

Drágítás vagy árverseny?

"Az euróövezet sok polgára azt hiszi, hogy az euró drágulást hozott, de ez azért van, mert nem a kereskedelem és a szolgáltatások egészére tekintenek, hanem általában a készpénzes kiadásaikra. A kereskedők és a szolgáltatók valóban felfelé kerekíthettek, ugyanakkor más területeken az euró árversenyt és ebből fakadó árkompenzációt hozott" - fejtegette az Európai Bizottság tanácsosa.

Christian Ghymers az euró bevezetésével kapcsolatban még megjegyezte, hogy a tagországok kormányai gyakran próbálják meg bűnbakként beállítani az eurót, holott a pénzügy- és gazdaságpolitikát nem Brüsszel vagy Frankfurt, hanem maguk határozzák meg.

Magyarország egyébként az Európai Uniós felvételéért cserébe vállalta, hogy mindenképpen bevezeti a közös pénzt és erre addig kapott mentességet, amíg meg nem felel a szigorú feltételeknek.