Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Unsplash.com

Egészen a történelmi közelmúltig teljesen máshogy aludtak az emberek

A friss kutatások azt mutatják, hogy evolúciósan nem úgy fejlődtünk, hogy egyhuzamban aludjunk nyolc órát. Az ipari forradalomig nem is ez volt a szokás.

A folyamatos, egybefüggő alvás egy modern szokás, nem pedig evolúciós állandó. Az emberiség történetének nagy részében a folyamatos nyolcórás alvás nem volt alapvetés. Ehelyett az emberek általában két „műszakban” aludtak. Az egyes pihenők több órán át tartottak, melyeket egy vagy több órás ébrenléti szünet választott el az éjszaka közepén – írja a Science Alert cikke nyomán a 24.hu.

Az európai, ázsiai és afrikai feljegyzések egyaránt arról tanúskodnak, hogy a mesterséges fény előtti időkben az emberek sötéteds után lefeküdtek, majd pedig éjfél körül felkeltek egy időre, mielőtt folytatták az alvást hajnalig.

Ám ez az ébrenlét nem volt haszontalan, ugyanis sokan ilyenkor házimunkát végeztek, ránéztek a tűzre és a háziállatokra, mások imádkoztak vagy beszélgettek, olvastak, elmélkedtek.

Sok pár az éjjeli ébrenlétet az intimitás megélésére használta, amely hozzájárulhatott a nagyobb születésszámhoz is.

A két részletben való alvás az elmúlt két évszázad mélyreható társadalmi változásainak eredménye, így a mesterséges fény megjelenésé is. Az 1700-as és 1800-as években először az olajlámpák, majd a gázlámpák, végül pedig az elektromosságon alapuló közvilágítás egyre jobban kitolta az ébrenléti időt. Ahelyett tehát, hogy naplemente után röviddel lefeküdtek volna, az emberek tovább maradtak fenn az este lámpafény alatt.

Az ipari forradalom nemcsak az emberek munkavégzését, hanem az alvás módját is átalakította, ugyanis az erős esti fényhatások felborítják a belső óránkat, az úgynevezett cirkadián ritmusunkat, ami miatt nem valószínű, hogy éjszaka felébredünk.

A 20. század elejére a 8, megszakítás nélküli óra gondolata felváltotta a több évezredes, két alvásból álló ritmust.

Kísérletek igazolják, hogy hosszabb árammentesség esetén sokan visszatérnek a kétfelvonásos alváshoz. A kutatók az éjjeli álmatlansággal küzdőknek is azt javasolják, hogy 20 perc ébrenlét után keljenek ki az ágyból, végezzenek valami csendes tevékenységet félhomályban, például olvassanak, majd térjenek vissza az alváshoz, amikor újra elálmosodnak. Az alvásszakértők ezen kívül azt is javasolják, hogy takarjuk le az órát, ezzel ugyanis megszűnhet az időmérés miatti szorongás.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×