Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Nyitókép: Unsplash.com

Egészen a történelmi közelmúltig teljesen máshogy aludtak az emberek

A friss kutatások azt mutatják, hogy evolúciósan nem úgy fejlődtünk, hogy egyhuzamban aludjunk nyolc órát. Az ipari forradalomig nem is ez volt a szokás.

A folyamatos, egybefüggő alvás egy modern szokás, nem pedig evolúciós állandó. Az emberiség történetének nagy részében a folyamatos nyolcórás alvás nem volt alapvetés. Ehelyett az emberek általában két „műszakban” aludtak. Az egyes pihenők több órán át tartottak, melyeket egy vagy több órás ébrenléti szünet választott el az éjszaka közepén – írja a Science Alert cikke nyomán a 24.hu.

Az európai, ázsiai és afrikai feljegyzések egyaránt arról tanúskodnak, hogy a mesterséges fény előtti időkben az emberek sötéteds után lefeküdtek, majd pedig éjfél körül felkeltek egy időre, mielőtt folytatták az alvást hajnalig.

Ám ez az ébrenlét nem volt haszontalan, ugyanis sokan ilyenkor házimunkát végeztek, ránéztek a tűzre és a háziállatokra, mások imádkoztak vagy beszélgettek, olvastak, elmélkedtek.

Sok pár az éjjeli ébrenlétet az intimitás megélésére használta, amely hozzájárulhatott a nagyobb születésszámhoz is.

A két részletben való alvás az elmúlt két évszázad mélyreható társadalmi változásainak eredménye, így a mesterséges fény megjelenésé is. Az 1700-as és 1800-as években először az olajlámpák, majd a gázlámpák, végül pedig az elektromosságon alapuló közvilágítás egyre jobban kitolta az ébrenléti időt. Ahelyett tehát, hogy naplemente után röviddel lefeküdtek volna, az emberek tovább maradtak fenn az este lámpafény alatt.

Az ipari forradalom nemcsak az emberek munkavégzését, hanem az alvás módját is átalakította, ugyanis az erős esti fényhatások felborítják a belső óránkat, az úgynevezett cirkadián ritmusunkat, ami miatt nem valószínű, hogy éjszaka felébredünk.

A 20. század elejére a 8, megszakítás nélküli óra gondolata felváltotta a több évezredes, két alvásból álló ritmust.

Kísérletek igazolják, hogy hosszabb árammentesség esetén sokan visszatérnek a kétfelvonásos alváshoz. A kutatók az éjjeli álmatlansággal küzdőknek is azt javasolják, hogy 20 perc ébrenlét után keljenek ki az ágyból, végezzenek valami csendes tevékenységet félhomályban, például olvassanak, majd térjenek vissza az alváshoz, amikor újra elálmosodnak. Az alvásszakértők ezen kívül azt is javasolják, hogy takarjuk le az órát, ezzel ugyanis megszűnhet az időmérés miatti szorongás.

Címlapról ajánljuk
Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

A kevés leesett csapadék miatt idén tovább tetéződött az a hiány, ami az elmúlt években felhalmozódott, a Tiszántúlon emiatt majdnem két métert esett a talajvíz szintje – mondta az InfoRádióban Jakab Gusztáv. Az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének docense szerint az Alföldön durva ökológiai katasztrófa veszélye fenyegeti a kétéltűeket és több növényfajt is. Úgy véli, nagyságrendekkel nagyobb területeket kellene elárasztani vízzel, mielőtt még nagyobb baj lesz.

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Választás 2026: Kapitány István bejelentette az új kormány első gazdasági intézkedéseit

Választás 2026: Kapitány István bejelentette az új kormány első gazdasági intézkedéseit

Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter a demográfiai válságot nemzetgazdasági súlyú kérdésként értelmezve egyszerre támogatja a gyermekvállalás fontosságának hangsúlyozását és bírálja a témáról zajló leegyszerűsítő vitát, különösen a szülészorvos-választás kérdésében. Álláspontja szerint a cél nem a pénzhez és kapcsolatokhoz kötött „biztonság”, hanem egy minden nő számára hozzáférhető, kiszámítható és méltányos szülészeti ellátórendszer, amelyet átlátható adatok, egységes protokollok és egyértelmű állami–magán határok támasztanak alá. Egy másik megszólalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kórházi mosdók alapvető higiénés ellátása a gyakorlatban elmaradt a 2026. január 1-jétől elvárt szinttől, míg Vitézy Dávid a vasút nyári felkészülésének kényszerét emeli ki, rövid távon akár nemzetközi vasúti együttműködés szükségességét is felvetve.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×