A Szegedi Tudományegyetem klimatológusainak kutatási eredményei alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban – derül ki az SZTE egyetem sajtóközleményéből.
Az egyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című projektben olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek.
„A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések, a pesszimista forgatókönyv esetén” – mondta el Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense.
A cikk szerzői, a tanszékvezető, Gál Tamás mellett, Skarbit Nóra tudományos munkatárs és Unger János, egyetemi tanár voltak. A tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük.
Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:
- A trópusi éjszakák (olyan napok, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20 Celsius-fok) száma 3-4 szerese lehet a jelenleginek.
- A forró napok (olyan napok, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30 Celsius-fok) száma megduplázódhat.
- A fűtési energiaigény 20-40 százalékkal csökkenhet.
- A hűtési energiaigény 60 százalékkal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.
- A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet.
- Az összefüggő csapadékmentes, aszályos időszakok hossza 20 százalékkal növekedhet.
Gál Tamás szerint a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás, ezzel a tudományos közösség 99 százaléka egyértelműen egyetért. Minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Ilyen a kommunális fűtés, elektromos áram felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar, mezőgazdaság.
A tudósok szerint főként az energiahatékonysági beruházások (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodás fontos az egyének szempontjából. Az egyének felelőssége abban is áll, hogy mindenki megtegye az adott esetben akár gazdasági vagy kényelmi szempontból kellemetlen lépéseket is, különben jóval súlyosabb kihívások várnak a társadalomra néhány évtized múlva.
