Az Ipsos a havi rendszerességű, országosan reprezentatív Omnibusz kutatásával tárta fel a dinamikusan változó munkaerőpiac lakossági várakozásait.

Mint az olvasható, erőteljesen megoszlanak a vélemények Magyarország elmúlt évéről, de összességében elmondható, hogy kisebbségben vannak azok, akik számára boldog volt 2021, amely eredmények összhangban vannak a nemzetközi „What Worries the World” kutatás legfrissebb értékeivel is.

Ábra: Milyen évet zárt és mit vár a következő évtől? (felnőtt lakosság bázisán, N=1000 fő)

A 40 év alattiak harmada nyilatkozott úgy, hogy boldog és sikeres év van mögötte, míg az életkor növekedésével egyre negatívabb kép rajzolódik ki: a 60 év feletti lakosság 78 százaléka már egy nehéz időszakról számolt be. Általánosságban kijelenthető, hogy a férfiak optimistábban látják az elmúlt évet, mint a nők (32 százalék vs. 20 százalék), és hasonlóképp magas az elégedettek aránya a legjobb anyagi helyzetűek körében (ESOMAR A: 35 százalék).

Ábra: Milyen évet zárt és mit vár a következő évtől? – „Boldog és sikeres éve volt”

Ezzel szemben a fiatalság mellett a nők, valamint a rossz anyagi helyzetűek és az alacsony végzettségűek tekintenek különösen pozitívan 2022-re (körükben 61-72 százalék könnyű/könnyebb évet vár, míg a sokasági átlag 56 százalék).

A lakosság 17 százaléka vette kezébe sorsa irányítását, vagy váltott kényszerből munkahelyet 2021-ben, és minden negyedik magyar (24 százalék) tervez más állást az újévben.

Ábra: Váltott munkahelyet a 2021-es évben? Tervez munkahelyet váltani a következő egy évben?

A fiatal felnőttek rugalmasabbnak bizonyulnak, az 55 százalékos sokasági átlaghoz képest csak 37 százalék nem váltott és nem is tervez váltani. Idén minden negyedik 30 év alatti lakos került új munkahelyre, és ötből kettő tervez 2022-ben máshol szerencsét próbálni.

Ábra: Váltott munkahelyet a 2021-es évben? Tervez munkahelyet váltani a következő egy évben?

Ezen túl legnagyobb arányban a szakmunkás végzettségűek és az észak-alföldi lakosok (23-23 százalék) mentek át más munkaadóhoz 2021-ben, míg a jövő évben főként a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők és a Dél-Alföldön élők (38 százalék és 33 százalék) terveznek váltani.