A nagymacskákat napjainkban számos - legtöbbször az ember által előidézett - veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem. Az elmúlt száz évben 95 százalékkal csökkent a tigrisek száma, az afrikai oroszlánoké pedig mindössze 20 év alatt 40 százalékkal lett kevesebb - áll a WWF Magyarország közleményében.

Felidézik, hogy a macskafélék története 30 millió évvel ezelőtt kezdődött a mai Eurázsia dzsungeleiben. Ekkor már a ma élő cibetmacskákhoz hasonló ragadozók lestek prédájukra a fák lombkoronaszintjén. Ezekből a rejtőzködő artistákból fejlődött ki a ma élő összes macskaféle. Ezek a karcsú, rugalmas és precíz ragadozók az Antarktisz és Ausztrália kivételével a Földön mindenhol őshonosak. E csoport tagjai közé sorolják a nagymacskákat is - ide tartozik például a gepárd, az oroszlán, a tigris és a párduc is.

A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb Magyarországon is őshonos. A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra. Rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt években nincs információ arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak. Jelenlétükről vadászok beszámolói mellett néhány kameracsapdás felvétel is árulkodik. Az észlelések ellenére azonban összlétszámuk tíz alá tehető.

A közlés szerint a WWF Magyarország több mint 25 éve dolgozik a hazai természetes erdei élőhelyek védelméért. Emellett a civil szervezet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában is. Hiúzvédelmi Programunk célja az állatok élőhelyeinek védelme mellett az ismeretterjesztés is.

A WWF Magyarország programja az elmúlt évben kibővült: a 2017 végén indult Eurolargecarnivores Life projekt elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók, döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. A projekt célja, hogy feltérképezzék és megelőzzék az illegális elejtéseket, valamint megfelelő szabályozással biztosítsák e fajok élőhelyeinek fennmaradását.

A közlemény szerint a hazai hiúzok védelméhez bárki hozzájárulhat: egy szimbolikus örökbefogadással, illetve a WWF Magyarország természetvédelmi munkájának támogatásával a wwf.hu/hiuz címen.

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy március 3-át - amely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt - a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja. A világnap célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amelyekkel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz.

Március 3-án felhívják a figyelmet az élővilág sokszínűségére, a vadon élő állat- és növényfajok kihalásának veszélyeire és az élővilágot érintő illegális kereskedelemre. Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ.