Az NDK állampárt 1954 elején adott utasítást egy minden keletnémet állampolgár számára elérhető gépkocsi kifejlesztésére. 

A követelmények között szerepelt, hogy

a négyszemélyes autó legyen könnyen kezelhető és karbantartható,  ne legyen több 600 kilósnál, száz kilométeren ne fogyasszon többet öt és fél liternél,

ne kerüljön többe négyezer márkánál, és évente legalább 12 ezer darab készüljön belőle.

A zwickaui VEB Sachsenring Automobilwerke a prototípust már 1954-ben elkészítette, de az gyakorlatilag használhatatlannak bizonyult, ezért teljesen újra kellett tervezni. A háború előtti DKW-modellekhez nyúltak vissza, így született meg az ideiglenesnek szánt AWZ P70-es modell. 

A német Szputnyik

A széles néptömegeknek szánt Trabant, a P50 első példánya 1957. november 7-én, "a nagy októberi szocialista forradalom" 40. évfordulóján gurult le a futószalagról.

A Trabant nevet is szovjet ihletésre kapta, a néhány héttel korábban fellőtt első szputnyik (útitárs) nevét fordították németre.

A P70-nél kisebb modellbe léghűtéses motor került a korábbi vízhűtéses helyett, de megmaradt a két henger, a két ütem és a duroplast karosszéria. Az 500 köbcentiméteres, 18 lóerős motorral készült szériák a körbezárt "S" (Sachsenring) emblémát 1958. május 1-jétől viselték.

Az 1959-től forgalomba került új széria már a Trabant 500 nevet kapta, amiből elhúzható tetővel felszerelt "camping" típus is készült. A motor 1960-tól - több lépcsőben - átalakult, javítottak az égéstéren, a karburátoron és az áttételen. Ekkor jelent meg az első kombi is, 1962-ben pedig a már ismert karosszériát mutatták be, a Trabant 600 végsebessége a mágikus 100 kilométer volt.

'67-ben jött Tramp

A legtovább gyártott széria az 1964-es Trabant 601 lett. A nagyobb utas- és csomagteret kapott autó erőforrása 26 lóerős, 600 köbcentis kéthengeres motor volt, ez vált igazán népszerűvé a "keleti blokk" országaiban. 1966-ban jelent meg a Trabant601 Deluxe típus, amelybe rádió, kényelmesebb ülések és eltérő színű belső kárpit került, valamint az automatakuplungos Trabant Hycomat. 1967-től a gyár kifejlesztette a nyitott változatot, a Kübelt a katonaságnak szánták felderítési és harcászati feladatok ellátására, a Tramp pedig a civil vásárlókat célozta meg.

A Trabantot a keletnémet népautóként reklámozták, de soha nem tudtak eleget gyártani belőle, az autóra 12-15 évet kellett várni.

Gyártását a német újraegyesítés után, 1991-ben megszüntették, de az utolsó két évben az 1.1-es verziót már Volkswagen-licenc alapján készült négyütemű motorral gyártották. Az utolsó, 1991. április 30-án elkészült Trabant a zwickaui gyár múzeumában látható, motorjának sorszáma 3 096 099. (A hárommillió Trabant 98 százaléka a mindenki által ismert 601-es típus volt.)