Beneda Attila emlékeztetett arra, hogy a magyar szakmai szervezetek összefogásának köszönhetően tavaly bevezették Magyarországon a hepatitisz C elleni legújabb gyógyszereket, amelyek a betegek több mint 90 százalékát meggyógyítják.

A hepatitisz C vírus által okozott megbetegedések - krónikus májbetegségek, májzsugor, májrák - magyarországi kezeléséről azt mondta: a hepatológusok és belgyógyászok által kidolgozott rendszerben a leginkább rászoruló, vagyis legelőrehaladottabb állapotú betegek mind időben megkapják a kezelést.

A helyettes államtitkár szólt arról: míg három évvel ezelőtt nulla forint volt e célra, idén több mint ötmilliárd forint áll rendelkezésre csak ennek az új típusú kezelésnek a finanszírozására, ami hatalmas előrelépés. Mivel nemcsak Magyarországon, de a legfejlettebb országokban is probléma, hogy a korai stádiumban lévő betegek nem kaphatják meg azonnal a gyógyszert, szerencsés lenne egy uniós közös fellépés ezen a téren, akár költségvetési ráfordításon, akár a gyógyszergyártókkal való tárgyaláson keresztül - hangsúlyozta.

Úgy folytatta: "remélhetőleg a költségvetési forrásokat fogjuk tudni bővíteni", emellett folyamatban van egy országosra kiterjeszthető szűrőprogram kidolgozása. Hogy milyen szintekre, milyen betegségekre és milyen célcsoportokra, arról még zajlanak az egyeztetések, de az egyértelmű, hogy "a jelenlegihez képest szeretnénk kiszélesíteni a szűréseket a hepatitisz C tekintetében" - húzta alá.

Továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is tárgyal a gyártókkal, hogy a jelenlegi betegenkénti 15-20 millió forintos kezelési költség csökkenjen - fűzte hozzá Beneda Attila.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) magyarországi irodájának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte 400 millió hepatitisz B és C vírussal fertőzött ember él, ami több mint tízszerese a HIV-fertőzöttek számának.

Felidézte, hogy májusban a WHO közgyűlésén elfogadták a világ első, vírusos hepatitisszel kapcsolatos globális egészségügyi stratégiáját, és jóváhagyták a globális célkitűzéseket. Ezek között szerepel, hogy 2020-ra nyolcmillió hepatitisz B, illetve C vírussal fertőzött betegnek kell kezelésben részesülnie, hosszabb távon pedig, hogy 90 százalékkal csökkenjen az új vírusos hepatitisz fertőzések száma.

"Ezek ambiciózus célok, de a megvalósításukhoz szükséges eszközök már rendelkezésre állnak" - tette hozzá.

Werling Klára, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének vezetője ismertette: a hepatitisznek öt altípusa van, amelyek közül az A és az E csak akut tüneteket okoz, a B és a D pedig általában együtt jár, és a B ellen van védőoltás. A hepatitisz világnap leginkább a C altípusról szól, hiszen ez a legveszélyesebb - mondta, hozzátéve: Magyarországon hetvenezer fertőzött lehet, közülük ötvenezren már krónikus májbetegségben szenvednek, azonban csak húszezernél ismerték fel a betegséget, és ebből is csak tízezret kezelnek.

Világos tehát, hogy a szűrés fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni, főként a veszélyeztetett csoportoknál: ilyenek az egészségügyi dolgozók, azok, akik 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak, akiknek tetoválásuk van, a droghasználók, és azok, akiknek magas a májenzim értékük - közölte. Magyarországon azonban nincsen szervezett szűrés hepatitisz C-re, még a terhes nőknél sem rutin az 1500 forintos célzott vizsgálat - tette hozzá.

Werling Klára méltatta az egészségügyi vezetést, amiért Közép-Európában tavaly Magyarországon vezették be először az új típusú hepatitisz gyógyszert, amely amellett, hogy hatékony, csak 2-3 hónapos kezelést igényel és mellékhatása sincs, szemben a korábbi kezelési móddal. Ugyanakkor csak azok jutnak a térítésmentes kezeléshez, akik a betegség legelőrehaladottabb stádiumában vannak. Így az az ellentmondásos helyzet áll elő, hogy akinél korán felismerik a betegséget, annál is meg kell várni az állapot rosszabbodását a kezelés megkezdésével - emelte ki.

Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását kérte az egészségügyi államtitkárságtól, hozzáfűzve: ez "nem megy anyagi ráfordítás nélkül".

Gógl Árpád, a Nemzeti Hepatitis C Fórum alapító tagja, korábbi egészségügyi miniszter azt emelte ki, hogy a hepatitisz elleni harc a daganatos megbetegedések számát is csökkenti, ugyanis ezek 15 százaléka vírusos eredetű, amiért nagyrészt a hepatitisz B és C a felelős. Álláspontja szerint mivel globális problémáról van szó, az Európai Uniónak is támogatnia kellene a tagországokat a betegség legyőzésében.

A hepatitisz világnapot a WHO kezdeményezésére tartják július 28-án annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitisz B vírus felfedezője.