-1 °C
Hagyományosan azért február 24-e a szökőévekben a toldaléknap, mert az ókori rómaiak a március 1-jét megelőző hatodik napot tekintették szökőnapnak. A régi római naptárban ezt a napot, vagyis a mi február 24-énket ismételték meg, így február 24-e után ismét február 24-ét írtak. Ezek szerint a római naptár szökőnapja valójában nem is február 24-e, hanem a mi fogalmaink szerinti február 25-e, amit a rómaiak "második" február 24-nek tekintettek. Olyan volt ez a számukra, mint a mi kétnapos ünnepeink második napja, ezt a két napot a rómaiak egyetlen napnak tekintették. Így lett a február hónap 28 helyett 29 napos a szökőévben.
Hogy miért éppen a március elseje előtti hatodik napot tekintették a szökőnapnak? Azért, mert a rómaiak a napokat nem a hó elejétől előre számolták - mint ahogy ma -, hanem a következő hónap első napjától visszafelé. Vagyis míg mi azt mondjuk, hogy 24 nap telt el a februárból, ők azt mondták, hogy a március elseje előtti hatodik nap van, vagyis még 6 nap van hátra március elsejéig.
A szökőévek beiktatása azért szükséges, mert az év valóságos hossza, ha pontosan számítjuk, 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ez négy évenként csaknem egy nap eltolódást eredményez, amit a szökőnap beiktatásával egyenlítenek ki. A még így is fennmaradó pontatlanságot úgy igazítják ki, hogy az évszázadok évei (pl. 1900, 2000 stb.) közül csak a 400-zal oszthatók szökőévek. Ezzel a módszerrel most már 1 napos pontossággal biztosítható a naptár éve és a csillagászati év együttfutása kb. 3300 évre.
Tolódnak a névnapok
Szökőévekben a szökőnap beiktatása miatt a névnapok beosztása egy nappal eltolódik, vagyis a 24-ei névnapok 25-ére, a 25-i 26-ára (és így tovább) kerülnek. Végül a 28-iakat 29-én ünnepeljük, utána visszaáll a hagyományos rend.
"Jégtörő Mátyás"
"Mátyás névnapjához országszerte időjárási regulák fűződnek. Azt szokták mondani, hogy ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Tehát ha enyhe idő van Mátyás napján, akkor kemény hideg következik, de ha kemény hideg van, akkor reménykedhetünk abban, hogy enyhül az idő" - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
Mint mondta, ugyancsak ismert szólás az, hogy "Mátyás-Gergely két rossz ember". "Ez arra is utal, hogy ezekben a napokban még hideg szokott lenni. Azt is szokták mondani, hogy "Gergely megrázza még a szakállát", tehát még március 12-én is lehet nagyon hideg és rossz idő.
Tátrai Zsuzsanna szerint a Mátyás-napi időjárásból a következő esztendő termésére is jósolnak. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelent. A gazdaasszonyok ilyenkor sárgarépát és petrezselymet ültetnek, mert úgy gondolják, hogy akkor bőségesen fog teremni és a férfiak sem fognak ártani nekik.
"Nagyon sok hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz is, mert úgy tartják, hogy amelyik tojás ezen a napon kel ki, az a csirke vagy a liba marakodós, veszekedős lesz - tehát nem jó, ha Mátyás-napon kel ki a baromfi. Beszélnek Mátyás csukájáról is: a halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének szokták tartani. Ezt a halat például Baranyában Mátyás csukájának is nevezik" - mondta a néprajzkutató.
Hanganyag: Domanits András
