Egy kísérlet során egyeseknek nehéz fejszámolási feladatokkal és felvételi interjúkhoz hasonló elbeszélgetésekkel kellett megbirkózniuk, miközben a kísérlet többi résztvevője figyelte őket. Összességében a megfigyelők 26 százalékánál emelkedett meg eközben a stresszhelyzetet jelző kortizolszint. A jelenséget a kutatók "empatikus stressznek" nevezték el.

Ha a megfigyelők ismerték a stresszhelyzet alá helyezetteket, 40 százalékra növekedett a kortizolszint-emelkedéssel reagálók aránya. Ismeretlenek esetében 10 százalék volt a "stresszt átvevők" hányada.

Külön megvizsgálták azt is, mennyiben változik a helyzet, ha közvetlenül, illetve ha képernyőről követhetőek az események. Azt találták, hogy közvetlen fizikai jelenlét esetén a megfigyelők 30 százaléka, míg képernyő alkalmazásakor 24 százalékuk reagált. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a tévéműsorokban, filmekben látott stresszhelyzetek is hatnak a nézők kortizolszintjére.

A kutatást Tania Singer, a kognitív és idegtudományokkal foglalkozó lipcsei Max Planck Intézet, és Clemens Kirschbaum, a drezdai műszaki egyetem kutatója vezette, eredményeiket a Psychoneuroendocrinology című tudományos folyóiratban publikálták.