A tanulmányt készítő ausztrál kutatók 421 pekingi nő és férfi viselkedését elemezték, akiknek egy része a szigorú, egy gyermeket engedélyező családtervezési politika 1979-es bevezetése előtt, másik része pedig azután született. A többnyire húszas-harmincas éveikben járó felnőttekből álló két csoport tagjait különféle, viselkedést és hozzáállást vizsgáló közgazdasági játékok és tesztek segítségével hasonlították össze.

A kutatók azt találták, hogy az egyke-generáció képviselői kerülik a versenyt, kevésbé lelkiismeretesek, idegesebbek, jelentős mértékben pesszimistábbak, mint a korábban születettek. Mivel az egykék kockázatkerülők, kevésbé valószínű, hogy saját vállalkozást alapítanak, szabadúszó állást vállalnak vagy brókernek állnak, aminek többek közt a gazdasági életre és a munkaerőpiacra is lehet közvetlen hatása.

Bár az egykék általánosságban elkényeztetettként és önzőként vannak elkönyvelve a kínai társadalomban, a mostani tanulmányt megelőzően nem készült tudományos alapokra helyezett felmérés róluk.

A tanulmány megállapításaival kapcsolatban egyes kutatók óvatosságra hívják fel a figyelmet, mondván, hogy a generációk közti változásoknak többrétű okai vannak, azt a társadalmi-gazdasági környezet átalakulása, az életszínvonal emelkedése, de akár a táplálkozási szokások változása is befolyásolja. A kutatás készítői is megjegyezték: nem azt akarták bizonyítani, hogy az egykéknek komoly problémáik vannak, hanem azt, hogy a testvérnélküliségnek igenis hatása van rájuk.

Az egygyerek-politika eredeti formájához képest mára nagy mértékben fellazult, a legutóbbi, 2009-es hivatalos adatok szerint a lakosság csaknem kétharmada mentesült a rendelkezés alól, sőt arányuk az elmúlt évek enyhítéseinek köszönhetően tovább nőtt.

A politika teljes visszavonása egyelőre nem szerepel a központi kormány tervei közt, az évtized közepéig biztosan fennmarad.