Egyénileg is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen: kicserélhetjük lakásunk égőit energiatakarékosra, elzárhatjuk a vizet, hogy ne folyjon feleslegesen, szelektíven gyűjthetjük a szemetet, napelemes lámpákat használhatunk villany helyett, kicserélhetjük lakásunk ablakait energiatakarékosabbra, komolyabb hőszigetelést használhatunk, vagy a légkondicionáló helyett alternatív megoldásokat kereshetünk.

Ez csak néhány egyszerű példa, amelyek mind csökkenthetik ökolábnyomunkat, és hozzájárulhatnak a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni globális küzdelemhez.

Ázsiában, ahol szennyezett levegőjű nagyvárosokban lakik a lakosság fele, egyre sürgetőbb ez a harc. Csak az elmúlt két évet vizsgálva, rengeteg olyan esemény említhető világszerte, mely környezetvédelmi szempontból kritikus volt. Japánban a földrengés és a szökőár nukleáris katasztrófát okozott, Amerikában, Ausztráliában és Brazíliában rekord számú árvíz volt, míg Oroszországot szárazság és élelmiszerhiány sújtotta, hazánkban pedig a vörösiszap katasztrófa pusztított.

Ez is lehet az oka annak, hogy ma már a magyarok is egyre súlyosabb problémának tartják a környezetszennyezést és a globális felmelegedést, amit bizonyítanak a GfK Green Gauge Global tanulmányának adatai is.

"A magyar válaszadók 92 százaléka szerint a környezetszennyezés nagyon, vagy rendkívül komoly probléma. Az adatok tanúsága szerint kevés olyan ország van Magyarországon kívül, melynek lakosai ilyen nagy számban gondolkodnak hasonlóképpen. Emellett a magyarok 82 százaléka szerint a globális felmelegedésre nagyobb figyelmet szükséges fordítani. E tényező amúgy a többi vizsgált európai országban is a második helyre került a környezetvédelem után a legaggasztóbbnak tartott problémák sorában" - mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A magyarok próbálnak környezettudatosan élni. E célból leginkább az otthoni energia-megtakarítást választják: saját bevallásuk szerint tízből mintegy kilencen (87 százalék) lekapcsolják a villanyt, amikor nincs rá szükség, vagy energiatakarékos égőt használnak. Emellett háromból két megkérdezett járul hozzá az újrahasznosításhoz szelektív hulladékgyűjtés formájában, és ugyanennyien közlekednek környezetbarát módon - sétálnak, vagy inkább bicikliznek - autózás helyett. Ez utóbbi trend persze az egyre emelkedő benzináraknak is betudható.

A magyar válaszadókhoz hasonlóan a felmérésben részt vevő többi ország megkérdezettjei is fontosnak tartják azt, hogy a vállalatok környezetbarát megoldásokat válasszanak. A magyarok 84 százaléka, a csehek és a lengyelek 74 százaléka osztja e nézetet.

A globális átlaggal összevetve, vagy csak az európai országok eredményeit tekintve Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya - a megkérdezettek kétharmada -, akik úgy vélik, hogy a környezetbarát alternatívák túlságosan drágák. Azt, hogy az államnak kellene többet tennie a környezetért, nem pedig az egyénnek, a magyar megkérdezettek fele állítja.