Összesen 92 ezüstpénz került elő, köztük néhány dirham, arab ezüst pénzérme, amely általánosan elterjedt fizetőeszköz volt a X. századi Európában, a brit szigeteken viszont ritkaságnak számítanak. A leletek között nemesfémrudak, valamint egy majdnem teljes épségben fennmaradt ezüst karkötő is szerepel - olvasható a BBC News hírei között.

A feltételezések szerint a kincslelet 955 körül kerülhetett a földbe, amikor a viking hódítók megvetették lábukat Anglia északi részén.

Gareth Williams, a British Museum viking szakértője rendkívülinek nevezte a leletet.

"A 950-es évek közepére Anglia túlnyomó része egyetlen királyságba tömörült, és ekkor szabványosították a pénzverést is. Ám Anglia északnyugati csücske, ahonnan előkerült a kincslelet, sokkal később vált a királyság részévé, ez tükröződik a most feltárt pénzérmekben is. A mostanihoz hasonlatos leletek sokat elárulnak az ország különböző régióinak történelméről" - hangsúlyozta Gareth Williams.