Vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy a hájas pocak ugyanakkora kockázatot jelent a koszorúér-betegség szempontjából, mint a magas koleszterinszint vagy a napi egy csomag elpöfékelt cigaretta? Azoknak az embereknek pedig, akik koszorúér-betegségben szenvednek, és egyre szélesedik a derekuk, kétszer akkora az esélyük a végzetes kimenetelre, még akkor is, ha a testtömeg-indexük (BMI) a normál tartományban van.

Erre a következtetésre jutott a Mayo Klinika kutatása, amelyben közel 16 ezer embert vizsgáltak meg. A tudósok szerint azonban a probléma mélyebb ennél, és közel sem csak a látható zsír jelenti a veszélyt. Az úgynevezett viszceláris (zsigeri) zsírok azok, amelyek a hasüregben helyezkednek el és körülveszik a belső szerveket. Valójában ezek a belső zsírok teszik ki a derékbőség nagy részét.

Ezek a zsírok jóval aktívabbak az anyagcserében, ráadásul hormonokat és más anyagokat is termelnek, amelyeknek negatív hatásai vannak az egészségre. Következményként megjelenhet például szívbetegség, magas vérnyomás, stroke, 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma, alvási zavarok és a rák bizonyos fajtái.

Felejtsük el a BMI-t!

Az általános vélekedéssel szemben ilyen szempontból nem a BMI a legjobb mérőszám, hiszen sok embernek normál BMI mellett is magas a viszceláris zsír-aránya. A BMI csupán a testmagassághoz viszonyított súly mutatója.

A hagyományos skáláknak már nem sok hasznuk van - mondja Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa. - Sokkal jelentősebb mérőszám a testzsír-százalék, amelynek mérése a személyre szabott életmódprogramok egyik kiinduló pontja.

A nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány a problémák gyökere, amely a zsigeri és s bőr alatti zsírok tömegét és növeli. A növekvő stressz-szint csak ront a helyzeten, mivel fokozza a kortizol hormon termelődését, ami miatt a máj többlet cukrot termel. A cukor pedig éhségérzetet generál, vagyis következményképpen még többet eszünk, vagyis egyre több zsír rakódik ránk. A kör bezárult.

Az elérhető megoldás

Kizárólag a megfelelően kialakított táplálkozási rendszer (amely gazdag gyümölcsben, zöldségben, magvakban és halban) és egy személyre szabott mozgásprogram hozhat egészséges, biztonságos és hosszú távú megoldást.

Ráadásul az egyéni életmód-programoknak figyelembe kell venniük a meglévő betegségeket - legyenek azok akár bármilyen jellegűek -, hiszen a megalapozatlan változtatások veszélyesek lehetnek többek közt a magas vérnyomással élőknek, a cukorbetegeknek, a szív- és érrendszeri-, vagy mozgásszervi problémákkal küzdőknek. Vagyis a tartós, egészséges fogyás alapja egy megreformált és megfelelően beállított és követhető életmód.