Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Ámosz Oz: "A nyugatiaktól eltérően mi útmutatást, vigaszt keresünk az irodalomban"

Ámosz Oz izraeli író a Millenáris területén vasárnapig tartó 17. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. A nemzetközileg is elismert, az irodalmi Nobel-díj várományosai között számon tartott szerző csütörtöki pódiumbeszélgetésén szólt a magyar és izraeli irodalom közötti hasonlóságokról és közel-keleti rendezés kérdéséről is.

Ámosz Oz 1939-ben született Jeruzsálemben, kelet-európai bevándorlók gyermekeként. 12 éves korában édesanyja öngyilkos lett, ezt későbbi írásában is feldolgozta.

Tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és az Oxfordi Egyetemen végezte irodalom és filozófia szakon. Az 1960-as évek óta jelennek meg írásai, 18 kötetet és körülbelül 450 cikket és esszét publikált. Munkáit több mint 30 nyelvre fordították le, legnagyobb sikert Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényével aratta.

Számos nemzetközi elismerésben részesült, megkapta a német Goethe díjat, a francia Femina-díjat, a legmagasabb izraeli kitüntetésnek számító Izrael-díjat és évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között tartják számon.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelent meg Rímek életre, halára című kisregénye, amely egy író-olvasó találkozó és annak szereplői közötti flört ürügyén mesél az írói létről, valamint az irodalom és a valóság viszonyáról.

Csütörtöki pódiumbeszélgetésén Ámosz Oz elmondta, hogy az írók megítélése Izraelben és Magyarországon is hasonló. "Nyugaton - Angliában és Amerikában - az irodalmat, még Shakespeare munkásságát is szórakoztatásként értékelik. Mi többre tartjuk az írókat és az irodalmat. Útmutatást, vigaszt, melegséget keresünk benne. Nem minden könyvben találjuk meg, de ezt keressük" - mondta.

Ámosz Oz irodalmi munkássága mellett aktívan politizál és elkötelezett a palesztin-izraeli megbékélés mellett. Megítélése szerint, bár a politikusok még nem szánták el magukat a végső döntésre, az izraeli és palesztin emberek többsége már gondolatban elfogadta két ország közti viszony rendezésének feltételeit.

"Egy Palesztin állam lesz Ciszjordánia és a Gáza övezet területén, némi területmódosítással Izrael és Ciszjordánia között. Jeruzsálem két ország fővárosa lesz; Kelet-Jeruzsálem Palesztináé, Nyugat-Jeruzsálem Izraelé. A megszállt területeken épült zsidó telepek többségét fel kell számolni, a határhoz közelebbi, nagyobb telepekért cserébe pedig földterületekkel kell kárpótolni Palesztinát, ahol pedig hatékony leszerelést kell végrehajtani. Ezzel nagyjából mindenki tisztában van" - fejtette ki.

Politikai tevékenysége részeként Ámosz Oz baloldali lapokban is publikál, a politikusi tevékenységtől azonban elzárkózik. "Ha az írókból politikusok lennének, akkor a politikusoknak kellene regényeket írni, az pedig a civilizáció pusztulásához vezetne" - vélekedett.

Ámosz Oz pénteken és szombaton este 6 és 7 óra között, az Európa Kiadó standján dedikálja Rímek életre, halára című új kötetét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×