A magyar 18 év feletti lakosság 81 százaléka elutasítja a H1N1 elleni védőoltás beadatását - derül ki a GfK LHS HealthCare 2009. október végén, 500 fő megkérdezésével készült lakossági felmérésének eredményeiből. Az elutasítás hátterében azonban eltérő okok húzódnak meg a társadalom különböző rétegeiben. A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK jelen felmérésében ezeknek az okoknak a hátterét is megvizsgálta.

A társadalom négy százalékát alkotó "felső plusz" réteg körében a legnagyobb mértékű az elfogadottság a vakcinát illetően, bár közülük is mindösszesen 23 százalék adatta már be, vagy tervezi, hogy a közeljövőben beadatja magának a védőoltást.

A társadalom 14 százalékát alkotó "befutott értelmiségiek" csoportja szintén így vélekedik, 21 százalékuk már is be is adatta, illetve be fogja adatni az oltást. Mindkét csoportra jellemző, hogy az átlagnál jóval magasabb a jövedelmük, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és jellemzően nagyobb városokban élnek. Õk azok, akik a legtöbbet tesznek az egészségükért a magyar lakosságon belül, így nem meglepő, hogy körükben a legnagyobb az elfogadottság a védőoltás iránt.

A "szegény nyugdíjasok" (25 százalék) közül tízből kilencen gondolják úgy, hogy egyáltalán nincs szükségük az oltásra, így ők azok, akik a legkevésbé értenek egyet a vakcina által nyújtott védelem szükségességével. Emellett érdemes kiemelni az ugyancsak veszélyeztetettnek számító csoportot, a társadalom 17 százalékát kitevő "hedonista fiatalokat", akik közül 85 százalék gondolja úgy, hogy számára szükségtelen a vakcina beadása.

"A "felső plusz" és a "befutott értelmiségiek" csoportjában több mint kétszer annyian vannak, akik elfogadják a H1N1 elleni vakcinát, mint a "szegény nyugdíjasok" között. Az előző két szegmens jóval aktívabb és nyitottabb életvitelt folytat, mint az utóbbi, sok esetben passzív, bezárkózó réteg" - mondta el Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A különböző fogyasztói csoportok abban is jelentősen különböznek egymástól, hogy milyen mértékben gondolnak eltérően gyermekük, illetve saját maguk beoltatásáról.

A gyerek, az más...

A legaktívabb és legelfogadóbb "felső plusz" szegmens tagjainak közel egytizede a gyermekének igen, saját magának viszont nem adatja be a védőoltást. Hasonló arányban vannak a társadalom két százalékát kitevő, hasonlóan egészségtudatos "felső klasszik" tagjai is, egytizedük csak a gyermekének adatja be, saját magának nem. A "városi alsó-közép" réteg (hét százalék) szegmensben azonban fordított a helyzet, öt százalékuk csak magának adatja be a vakcinát, a gyermekének nem.

Az elutasítás okai között számos indokot soroltak fel a válaszadók. A megkérdezettek között vannak olyanok, akik nem szoktak influenzások lenni, bíznak az immunrendszerükben, ezért nem adatják be maguknak a vakcinát. Vannak olyanok is, akik eddig sem adattak be influenza elleni védőoltást, csak a kötelezőt, és ez idáig sem történt semmi bajuk. Mások sok ellentmondásos információt hallottak a vakcináról, ezért tartanak tőle. Vannak olyan válaszadók is, akik korábban már tapasztaltak mellékhatást védőoltásnál, illetve félnek az esetleges mellékhatásoktól. Másik részük egyáltalán nincs meggyőződve a vakcina hatékonyságáról, amelyet egyébként túl gyorsan állítottak elő. Emellett a válaszadók közül többen mesterségesen gerjesztett hisztériának gondolják a H1N1 járványt.

A védőoltás mellett voksolók között vannak olyanok, akik krónikus betegek és ezért döntöttek az oltás beadatása mellett, és vannak olyanok is, akik eddig is beadatták az influenza elleni védőoltást, így most sem tesznek másképp. Mások pedig félnek a járványtól, a szövődményektől és gyermekeiket is féltik.