Amerikai kutatóknak a tengeri férgek mintájára sikerült előállítaniuk az ígéretes ragasztót. A Phragmatopoma californica nevű, mintegy két centiméteres tengeri csőféreg saját készítésű csövei apró kövekből és kagylódarabkákból állnak, amelyeket ragasztóval tapaszt egymáshoz.

Már a nyolcvanas években felmerült az igény egy természetes ragasztó iránt, amelyet a humánorvoslás hasznosítani tudna, de máig nem sikerült olyant alkotni, amely alkalmas lenne kórházi alkalmazásra. Jelenleg a csonttöréseket mechanikus elemekkel - például szögekkel, fémcsavarokkal vagy fémlemezekkel - rögzítik, amelyek addig maradnak a szervezetben, amíg a csontok össze nem forrtak.

A nagy részeket a jövőben sem ragasztanák, de az apró töredékeket vissza lehetne ragasztani a csontra. Ezeket ugyanis nehéz fém segédeszközökkel rögzíteni.

Russell Stewart, a Utahi Egyetem kutatója és kollégái laboratóriumban legyártották a csőféreg ragasztóját, és megvizsgálták, hogy az anyag alkalmas volna-e orvosi használatra - tudósított a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása az amerikai kémiai társaság találkozóján elhangzottakról.

A tengeri féreg csövének megépítéséhez olyan ragasztót állít elő, amely vízzel érintkezve sűrűvé változik, majd mintegy 30 másodpercen belül megkeményedik. A ragasztóanyag különlegessége, hogy nedves környezetben is működik. Annak ellenére, hogy vízben oldódik, nem alkot vegyületet a vízzel. A pH-érték változásaira azonban reagál. Ezzel a tulajdonsággal a szintetikus változat is rendelkezik.

A csontragasztó sikerének záloga a biokompatibilitása. A kutatók e tekintetben bizakodóak, hiszen a kezdeti kísérletek kimutatták, hogy az anyag nem támadja meg a környező szöveteket. A továbbiakban azt kívánják megvizsgálni, hogy miképp válaszol a szervezet immunrendszere a ragasztóra. Eddig semmilyen jel nem utal rá, hogy e téren problémák merülhetnének fel. Ettől függetlenül még beletelik néhány évbe, míg piacra kerül a forradalmi bioragasztó.