A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül, amelynek hatására nő a szívverés, fokozódik a válaszkészség és csökken a reakció idő - magyarázza Kocsi Anikó, az Oxygen Medical belgyógyász, pszichoterapeuta orvosa. Sok esetben a fenti folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre.

A munkahelyen a feladatok intézése, otthon a feszült légkör, a megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók - még hosszan sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap mint nap meg kell birkóznunk.

Az ilyen folyamatos stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél a magas vérnyomás, a szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat és betegségeket okozhat.

Harag, düh

A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a haragnak a szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1.337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg. Az eredmények alapján úgy találták, hogy azok esetében, akik a stresszre fokozott düh és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.

A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli különbségekkel magyarázták. "Egy férfi legyen férfi" alapon az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.

Az első esetben a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket - pszichoszomatikus kórképeket, az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket - okoz.

Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, amely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol éppen szeretnénk.

A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt. Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá az idegrendszerünket.

A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterinszint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása. Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagy mértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér megbetegedések kockázatát.Depresszió

A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagy mértékben növeli a szívbetegségek kockázatát. A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.

A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására. A szívkoszorúér betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során. Az is világosan látható, hogy a depresszió nagy mértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.

A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz. A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.

Mennyire van veszélyben a szíve? - Stressz-teszt

Ha kíváncsi arra, milyen veszélyben van a szíve, töltse ki az alábbi tesztet. A válasz lehetőségek: A - gyakran; B - ritkán; C - szinte soha.

1. Milyen gyakran érez szorongást?

2. Sokszor fojtja vissza a dühét?

3. Szereti a munkáját?

4. Harmonikus a családi élete?

5. Gyakran tapasztalja, hogy szapora a pulzusa?

6. Sűrűn kap el fertőzéseket?

7. Érezte már kilátástalannak a helyzetét?

8. Alapvetően megbízik az emberekben?

9. Tud beszélni az érzelmeiről?

10. Van olyan tevékenység, amibe bele tud feledkezni?

Értékelés

Amennyiben zömében az A oszlop válaszait jelölte meg, érdemes mielőbb kivizsgáltatnia magát, ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyes stressz-szintnek van kitéve. A fizikai vizsgálatokon túl ajánlatos felkeresnie egy lélekgyógyászt is, hogy megtanulja uralni az érzelmeit.

Ha a B válaszok vannak többségben, akkor Önt érinti ugyan a negatív stressz veszélye, de még a kezében tartja az irányítást. Érdemes lenne találnia egy módszert, amellyel levezeti a bennrekedt feszültséget, és egy szakorvosi vizsgálattal elejét vehetné a testi problémáknak is.

A C válaszok többsége azt jelenti, hogy Ön remekül boldogul még ebben a rohanó világban is, nyilván tudatosan foglalkozik a lelki békéjével. Amennyiben megtanulja tartósítani ezt az állapotot, és figyel az étkezésére és a mozgás rendszerességére is, elég csak évenként kivizsgáltatnia magát, hogy elkerülhesse a szív- és érrendszerének betegségeit.