Veszély fenyegeti Nietzsche röckeni sírját. A nagy német filozófus szülőfalujában a helyiek most teszik az utolsó kétségbeesett kísérleteket annak megakadályozására, hogy az energetikai vállalat holdbéli tájjá változtassa a környéket, és elpusztítsa a települése leghíresebb szülöttjének sírját.

"Itt született Nietzsche, itt található a templom, ahol megkeresztelték és ahol az édesapja protestáns lelkészként imádkozott, a gyümölcsöskert, ahol játszott és az iskola, ahol megtanult írni és olvasni. És itt van az egész Nietzsche család sírja is" - fordult a nyilvánossághoz támogatásért Ralf Eichberg, a Nietzsche Társaság elnöke.

Ha a faluban megnyílik a szénbánya, elpusztul a 19. századi német gondolkodó szinte valamennyi fizikai emléke.

Feketelistán az NDK-ban

A pontosan hatszáz lakosú Röckennek eddig is keményen meg kellett harcolnia híres szülöttjéért, hiszen Nietzschét a kelet-német kommunista hatóságok veszélyesnek minősítették; benne látták a náci ideológia atyját, mivel állításuk szerint ő dolgozta ki a "felsőbbrendű ember" koncepcióját.

Valójában Nietzsche úgy vélte, hogy a tiszta teuton faj eszméje "hazug svindli" - ennek ellenére feketelistára került az egykori NDK-ban, Röckent pedig már az 1980-as években kijelölték bányászati helyszínként.

A kommunista rendszer végével újraéledt az érdeklődés Nietzsche iránt - és szinte megszűnt a lignit iránt.

A helyzet azonban most ismét megváltozott. "A barnaszén kitermelése segít, hogy kevésbé függjünk a többi áramtermelő energiahordozótól" - hangsúlyozza Johannes Heithoff, az RWE-csoport elnöke.

A nukleáris erőművek építését a német szociáldemokraták folyamatosan megtorpedózzák, és a közvélemény azt sem tartja megnyugtatónak, hogy az ország szinte egész földgáz- és olajellátása Oroszország kezében van. Így aztán folyamatosan nő a szénbányászat jelentősége - bármennyire is ellentmond ez Németország környezetvédelmi elkötelezettségének. Röcken pedig egyszerűen útban van.

Munkanélküliség kontra szentség

Nietzsche rajongói szerint azonban az egyik leghíresebb német filozófus földi maradványainak áttelepítése szentségtörés. S bár a tervet egy emberként ellenzi a helyi egyházközösség, ez kevés lehet: a környékbeliek ugyanis inkább a bánya megnyitását támogatják.

A munkanélküliség ugyanis 20 százalékos, az újraegyesítés óta emiatt a környező települések elveszítették lakosságuk egyharmadát. A bánya viszont kétezer embernek adna munkát, de közvetve háromezernek biztosítana állást.

Mindhárom helyi szinten erős párt - a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a baloldali párt - is a bánya mellett tette le a voksát - bármilyenek legyenek is a környezetkárosító következmények. Csak a zöldek álltak a röckeniek és Nietzsche mellé.