Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Időutazás a Mount Everesten

Az 1920-as években használthoz hasonló felszereléssel akarja megmászni a Mount Everestet egy nemzetközi csapat. Két brit hegymászó útját követik, akik 1924-ben tűntek el a csúcs közelében. Azt szeretnék kideríteni, az akkori felszereléssel elérhette volna-e a világ csúcsát a két brit - harminc évvel Edmund Hillary és Tenzing Norgay előtt.

George Mallory és Andrew Irvine lehetett volna az első, aki meghódítja a világ legmagasabb hegyét. A két brit 1924-ben próbálkozott a Mount Everest meghódításával - de mindketten eltűntek a csúcs közvetlen közelében.

Utoljára a csúcstól néhány száz méterre látták őket - aztán a rossz idő elzárta a kilátást, a két britről pedig azóta sem hallott senki.

Gyapjú, selyem és pamut


A nyomdokukba készülő nemzetközi csapat tagjai kizárólag olyan felszerelést használnak majd, mint Mallory és Irving. A legmodernebb vízhatlan ruhák helyett például gyapjúból, selyemből és pamutból készített ruhát viselnek majd.

A legnagyobb veszély közvetlenül a csúcs előtt várja majd a hegymászókat; egy negyven méteres, szinte függőleges sziklát kell megmászniuk. A szikla - amelyet Második Lépcsőnek neveznek - olyan veszélyes, hogy létrát szereltek rá; ezen másznak fel a kalandra vágyók.

Csakhogy - mivel 1924-ben még nem voltak ott a lépcsők - most is leszerelik majd, így a csapatnak kenderkötél segítségével kell majd felmásznia.

Mobil és pucér hát


Az expedíció lesz az utolsó, amelyik a Mount Everestre indul, mielőtt megkezdődne az esős évszak Nepálban. Az idén rekordszámú - 514 - hegymászó próbált feljutni a csúcsra.

Van, akinek sikerült; egy nepáli serpa 17-dik alkalommal mászta meg a hegyet, amelyre feljutott egy 71 éves japán tanár és egy brit férfi is, aki elsőként tudott telefonálni a Mount Everestről.

Volt, akinek nem sikerült; például annak a holland férfinak, aki félmeztelenül próbálta meghódítani a Mount Everestet.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×