Címke: covid-19 (736 cikk)

Az egyes vírusok képesek egymással harcolni annak érdekében, hogy eldőljön, melyikük okozhat fertőzést egy sejtben: úgy tűnik, hogy a megfázást okozó rhinovírus le tudja győzni a SARS-CoV-2-t.

Erre a hétre ígérte a vuhani misszió által a koronavírus eredetéről készítendő jelentés megjelenését az Egészségügyi Világszervezet, de könnyen megtörténhet, hogy most is halasztják annak megjelenését, immár harmadszor. Múlt héten arról nyilatkoztak, egyszerűen csak nem készült el az anyag.

Szoptató anyák is biztonsággal felvehetik a két mRNS-oltást kutatási eredmények szerint, a várandós anyák újszülöttjei antitestekkel jönnek a világra, ha megkapják a terhesség alatt a két oltás valamelyikét.

Egy kutatócsoport a világ különböző országaiban alkalmazott, koronavírussal kapcsolatos korlátozó intézkedéseket hasonlította össze, hogy kiderülhessen, melyik hatásos és melyik nem. Hazánk is szerepel a vizsgált országok között.

Sokadjára futnak neki csütörtök kora délután az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy megvitassák az uniós járványhelyzetet, és külön is a vakcina-ellátás kérdését, amihez a tétet ezúttal egy esetleges exporttilalmi rendszer jóváhagyása is adja. Fokozza az esemény fényét, hogy a huszonhetek tanácskozásába első este az amerikai elnök is bekapcsolódik majd.

Több mint tízezer mintából 771-ben valamelyik variánst tudták kimutatni, a brit törzs elfőrdulása volt a leggyakoribb.

A szájon át szedhető antivirális szer korai klinikai tesztjeit az USA-ban végzik, a proteáz inhibitorok közé tartozik: olyan enzimeket gátol, melyek a vírus szaporodásához szükségesek.

Miközben akadnak kivételek – így Dániában és részben Görögországban –, a nagyobb európai országok húsvéthoz közeledve további szigorításokat terveznek, amire egyúttal nemzetközi járványügyi szervezetek is mind erőteljesebben sürgetnek mindenkit. Az üzleti világ cserébe egyre hangosabban lázadozik.

Hiányoznak a korlátozó intézkedések, nincs elég oltás, van viszont gyorsan terjedő variáns: Brazíliában hatalmas a probléma.

Csak kevés kellett volna ahhoz, hogy a pandémia be se következzen: a tömött vuhani vizes piac mellett nagy adag balszerencse is hozzájárult az egész világon végigsöprő járványhoz.

Az ír hatóságok négy olyan esetet vizsgálnak, melyben az édesanya koronavírusos fertőzését követően született halva gyermeke.

A vizsgált anyák 94 százalékának vérében találtak semlegesítő antitesteket, a köldökzsinórvér ugyanakkor csak 25 százalék esetében tartalmazta.

Sokan tapasztaltják a koronavírusból felépülve, hogy agyuk ködösebben működik, mint korábban: a kutatók talán nyomára jutottak a jelenség okának.

A beadott oltások számának növekedésével újra egyre gyakrabban kérdezik az emberek, mikor ér már véget a koronavírus-járvány: a kutatók egy része ma már úgy véli, ezt nem fogjuk elérni.

Bár számos kutatás igazolta, hogy a gyerekek esetében nagyon ritkán alakul ki súlyos megbetegedés koronavírus-fertőzés miatt, de a legkisebbek beoltása kulcsfontosságú a járvány további agresszív terjedésének megfékezésében

A járvány és a lezártság miatt sokan elhanyagolják fogaikat, illetve kényszerülnek is erre, de ebből nemsoká nagy baj lesz – figyelmeztetnek szakértők.

Az adatok azt sugallják, hogy a vakcinák talán segítenek az ilyen vírusátadások csökkentésében.

Az oltásoknak köszönhetően reménykedhetünk abban, hogy a mostanihoz tapasztalható szintre nem emelkedik már a járvány, garancia viszont nincsen erre.

A Pfizer és az AstraZeneca oltásának hatására kialakuló antitestek a korábban gondolt mértékhez képest nagyobb védelmet biztosítanak a brazil variánssal szemben.

A 65 év fölötti emberek gyakrabban fertőződnek újra, mint a fiatalok – olvasható a Lancet szakfolyóiratban.