2 °C
Alig egy éve a WHO Twitter- és Facebook-oldalán tette közzé, hogy az új koronavírus nem terjed a levegőben. Hamar kiderült, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna: három hónapba telt, mire kijavították eredeti közlésüket, de még ekkor is csak arról írtak, hogy a levegő útján történő terjedés nem zárható ki zsúfolt, rosszul szellőző zárt tereken belül eltöltött hosszú időszakok esetén.
Kutatók világszerte érzik úgy, ha hamarabb kiigazították volna tévedésüket, azzal rengeteg ember életét menthették volna meg. A WHO szóvivője szerint ők kezdettől fogva beszéltek a lehetőségről, de sokan érzik azt, hogy még mindig nem hangsúlyozzák eléggé – írja a Nature.
Nem tett eleget a WHO
"A koronavírus leginkább a levegőben terjed" – mondja Joseph Allen, a Harvard epidemiológusa. Jose-Luis Jimenez légköri vegyész szerint sem kielégítő az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása.
"Nem hangsúlyozzák, mekkora jelentősége van a levegő útján történő terjedésnek.
Arról kéne beszélniük, hogy a koronavírus ott van a levegőben és mi belélegezzük azt" – vélekedik. Jimenez szerint egy ilyen egyértelmű kijelentés jobban hatna a nemzetek közegészségügyi szerveire is: többek közt Ausztrália és Hollandia sem ismeri el, hogy jelentős szerepe van a levegőbe jutó koronavírus belélegzésének a terjedésben.
A cégek, a munkáltatók és a hatóságok inkább a felületfertőtlenítésre költenek nagy összegeket, annak ellenére, hogy mára bizonyított: ezen az úton nagyon ritkán fertőződik meg valaki. A beltéri levegőminőség javítása sokadrangú szempont, holott a legfontosabbnak kellene lennie.
A beltéri kockázatot az jelenti, hogy a levegőben felgyülemlő vírusmennyiség olyanokat is megfertőzhet, akik nem is találkoznak a vírust hordozó emberekkel. Amerikai edzőtermekben például távolságtartás és a résztvevők számának limitálása ellenére is kialakultak helyi gócok. A legnagyobb probléma az, hogy mást gondolunk mi, átlagos emberek zsúfolt és rosszul szellőtő helyiségnek, mint ami a valóságban az.
A szén-dioxid jó jelző
Hogy egyszerűen láthatóvá váljon, mikor ideálisak a körülmények a vírus terjedéséhez, szén-dioxid-mérőket kellene alkalmazni a zárt terekben. A vírust hordozó aeroszolok ugyanúgy tudnak felgyűlni, ahogyan a szén-dioxid is: ha az utóbbi szinte magas, akkor nagy a veszélye annak is, hogy az esetlegesen kilélegzett koronavírus mennyisége is kritikus határt lép át. Kutatók szerint
a 700 ppm-es szén-dioxid-koncentráció fölötti értékek már veszélyt jelentenek a vírus terjedésének szempontjából:
kaliforniai és madridi iskolai mérések szerint a tantermekben még 1000 ppm-nél is magasabb a gáz koncentrációja.
A WHO jelenlegi ajánlása 6-12 levegőcsere – azaz a teljes terem levegőjének cseréje – óránként a terjedés megfékezésére az egészségügyi intézményekben. Más típusú zárt terekben ennél kevesebb is elegendő: iskoláknál 5-6, munkahelyeken 2-3, otthon pedig 0,35. Ezeket a minimális követelményeket sem teljesítjük ugyanakkor, ráadásul az is kiderült, kisebb helyiségek esetében a megfelelő szellőztetés sokkal jobban tud védeni, mint raktár nagyságú terekben.
Rosszul szellőztetünk
Hogy még bonyolultabb legyen a képlet: ablakot nyitni kevés,
kereszthuzat is kell ahhoz, hogy távozhassanak az aeroszolok.
A legegyszerűbb ezt mechanikus szellőztetéssel elérni, de a módszer csak akkor fog működni, ha a rendszer kinti levegőt szív majd be, nem a bentit keringeti. Erre pedig nagyon kevés épület szellőzőrendszere alkalmas, és a szellőztetőrendszerek működtetésnek környezetszennyező hatása is van. Ráadásul ez a módszer hangos, akárcsak a levegőtisztítók használata – e téren még bőven van hova fejlődni.
A kutatók azt sem mulasztják el aláhúzni, hogy a pandémia régi problémára mutat most rá. A levegőminőség régóta rossz a zárt terekben, ami mindenképp egészségkárosító hatású. Most lehetőségünk van arra, hogy változtassunk ezen.
