Tatár Tímea elmondta: a vádlottak egy része fiktív számlák kiadására alapított vállalkozást, a többiek pedig - összességében 195 millió forint értékben - fiktív számlákat vásároltak a cégtől.

Az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottja másfél év börtönt, az ötöd-, hatod- és hetedrendű vádlott egy év börtönt kapott, a nyolcadrendű vádlottat 300 ezer forint, a kilencedrendű vádlottat pedig 60 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a negyedrendű vádlottat pedig megrovásban részesítette a bíróság .

Ezen felül a létavértesi Cs.É.T. Kft. vagyonára 9,2 millió, a debreceni N.K. Kft. vagyonára 18,5 millió, a szintén létavértesi M.F. Kft. vagyonára 6,3 millió, a budapesti L.L. Kft. vagyonára 1,2 millió, a harmadrendű vádlott vagyonára pedig 1,3 millió forint összegű vagyonelkobzást rendelt el a Debreceni Járásbíróság - ismertette a szóvivő.

Az ügy előzménye: az első és negyedrendű vádlott még 2006-ban tagjává vált egy akkor még nyírábrányi székhelyű cégnek. A társaság működésének egyetlen célja fiktív számlák kibocsátása volt: ötszázalékos tarifáért állított ki számlákat. 2007-ben pedig egy újabb céggel szálltak be a fiktív számlázási folyamatba.

2006-ban és 2007-ben hat cég vásárolt az A.T. Kft.-től fiktív számlát, bruttó 195 millió forint értékben, a legkisebb tétel 4 millió, a legnagyobb 61,6 millió forint volt. A cégek a fiktív számlákkal csökkentették áfafizetési kötelezettségüket, jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, csökkentették kimutatott eredményüket, kevesebb társasági adót és különadót fizettek, így tízmilliókkal károsították meg az állami költségvetést - sorolta Tatár Tímea.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész, valamint - a megrovásban részesített negyedrendű vádlotton kívül - a vádlottak és védőik is fellebbeztek.