Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Az Országház délutáni napsütésben 2018. május 28-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Ennyiről indulna a Parlament, ha eladó lenne

Az Országháznak van egy bizonyos "könyv szerinti" értéke, ami természetesen nem azonos a piacival.

Több mint 28 milliárd forint az Országház könyv szerinti értéke - közölte a Világgazdaság érdeklődésére az Országgyűlés sajtóirodája, amely ugyanakkor leszögezte, hogy az épület nem eladó.

A keddi lapszámban kiemelték, hogy ez az összeg - amelyet a vonatkozó számviteli szabályok szerint az ingatlan bekerülésének értékcsökkenésével együtt kalkulálnak - nem azonos a piaci értékkel. Utóbbi megállapításához ugyanis

értékbecslést kellene végezni, és ez olyan költséges lenne, hogy a vizsgálat indokolatlan.

Az Országház értékbecslését nemcsak az nehezíti, hogy műemléki és történelmi ingatlan, hanem a szükséges adatmennyiség megszerzése és feldolgozása is.

Mészáros Ferenc, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének értékbecslési divízióvezetője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy egy ilyen feladatot magyarországi szolgáltatók jó eséllyel nem is tudnának elvégezni. A munkára nemzetközi, főleg brit cégeket kellene felkérni, amelyek ilyesmire szakosodtak.

A megbízás összege több tízmillió forint is lehetne - emelte ki Mészáros Ferenc.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×