Több ezer bicikli tűnt el a francia fővárosból - akadtak, amelyekre Romániában, sőt, Ausztráliában bukkantak rá -, a vélib' ennek ellenére rendkívül sikeres kezdeményezés. A közel 20 ezer forgalomban lévő kerékpárt naponta általában heten viszik el hosszabb-rövidebb időre.

Ahhoz, hogy valaki egy masszív, szürke bicikli nyergébe pattanhasson, csak meg kell találnia a Párizs 1450 pontján elhelyezett tárolókhoz, ahol bankkártyája segítségével éves vagy heti bérletet válthat a szolgáltatáshoz: az előbbi 29, az utóbbi 5 euró (körülbelül 6800, illetve 1200 forintért).

A kerékpár használata az első fél órában ingyenes, a következő harminc percre 1 euró, ennél többre azonban nem éri meg kibérelni a biciklit, mert az ár meredeken nőni kezd: húsz óráért például 151 eurót kell kiadni. A legtöbben azonban a bérlet árán kívül szinte sosem fizetnek a szolgáltatásért: átlagosan 18 percre viszik el a bringákat.

Az egyelőre csak Párizsban működő szolgáltatást hamarosan a külvárosokra is kiterjesztik, sőt: a Bertrand Delanoe főpolgármester néhány éven belül elektromos autókat szeretne látnia az agglomeráció határán, amelyeket az ingázók saját kocsijuk helyett használhatnának a munkahelyükre jutáshoz.

Delanoe most épp azt tervezi, hogy 365 vélib'-használó körében ünnepli a rendszer fennállásának egyéves évfordulóját: meghívja őket, hogy tekerjenek együtt a Tour de France kerékpáros verseny utolsó, párizsi szakaszán a sportolókkal.

Hiába remek kezdeményezés, a vélib' indulása sem volt zökkenőmentes: az autósok arra panaszkodnak, hogy a lehetőség sok száz, a közlekedési szabályokat nem ismerő, figyelmetlen biciklistát vonz, ráadásul a kerékpártárolók parkolóhelyeket foglalnak el.

A főváros gazdasága számára mégis előnyös a vélib': a kerékpárokat egy a közterületi hirdetőfelületek értékesítésében érdekelt cég, a JCDecaux biztosítja és üzemelteti, a reklámok után járó pénz pedig a helyi költségvetésbe folyik.