A HungaroMet Zrt. honlapján közölt hosszú elemzés szerint Magyarországon 2026 nyara

• 1901 óta a legszárazabb, és
• a második legmelegebb nyár volt.

Az első hőhullám már a nyár első hónapjában megérkezett Európába, a kontinens nagy részén a forróság és a csapadékhiány júliusban és augusztusban is folytatódott. Az átlagosnál jóval szárazabb időjárás miatt a Dunán, a Rajnán és a Visztulán is rekord alacsony vízállásokat regisztráltak.

Az elemzés szerint rendkívül szélsőséges volt a nyár Magyarországon is:

országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, amely az 1991-2020-as évek átlagának csupán 36 százaléka, ezzel 1901 óta ez lett a legszárazabb nyár,

megelőzve az 1952-est is.

• Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 23,43 Celsius-fok volt, ami 2,59 fokkal magasabb a 20,84 fokos sokéves átlagnál.

Az elemzés szerint a 2026-ban kialakult aszály hosszabb időszakot érintő meteorológiai és vízháztartási anomáliák eredményeként következett be.

Az aszályos időszak Magyarországon már 2025 második felében elkezdődött, majd a télen is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott. Ugyan 2026 a sokéves átlaghoz képest hidegebb és csapadékosabb januárral indult, a középhőmérséklet 1,2 fokkal elmaradt a szokásostól, a csapadék pedig 43 százalékkal haladta meg az átlagot, de az év további hónapjai - az április kivételével, amelynek a középhőmérséklete átlaghoz közeli volt - az átlagosnál melegebbek voltak,

az augusztus például 3,7 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál,

de februárban, márciusban és júniusban is meghaladta az eltérés a 2 fokot.

A januári csapadéktöbbletet követően az átlagosnál melegebb időhöz minden hónapban a megszokottnál alacsonyabb csapadékösszeg társult országos átlagban,

áprilisban például a szokásos esőmennyiség mindössze 10 százaléka esett.

Habár májusban csapadékosabb időszak is előfordult, a talaj a tavasz végére sem tudott megfelelő mértékben nedvességgel feltöltődni, a nyári hónapokban pedig folytatódott a megszokotthoz képest jóval szárazabb időjárás. Június végére csaknem országszerte több mint 100 milliméter víz hiányzott a talaj felső egyméteres rétegéből.

A csapadékhiány és az átlagosnál jóval magasabb hőmérséklet hatására a párolgási veszteség növekedésével a talaj nedvességtartalma drasztikusan csökkent. Az április 1-jétől szeptember 2-áig tartó időszak csaknem 84 százalékában az ország területének legalább 30 százalékán állt fenn legalább közepes aszály, augusztus végére pedig az ország területének felén a mezőgazdasági aszályszint elérte a súlyos kategóriát.

Az aszály mértékének meghatározásához használt index szerint – amely a csapadék mellett a párolgást, így a hőmérséklet vízigényre gyakorolt hatását is figyelembe veszi – nyáron csaknem az egész országban extrém szárazság volt, és csupán északkeleten és a délnyugati peremvidéken jelent meg az ennél enyhébb, nagyon száraz fokozat, az is csak foltokban.

Az elmúlt egy év viszonyainak vizsgálata hasonló eredményt adott: az extrém száraz kategória kiterjedése csak kis mértékben, a Zalai-dombság és a Drávamellék területén csökkent, de továbbra is a nagyon száraz kategóriába esett. Ez jól mutatja, hogy a jelenlegi aszály nemcsak az idei évre korlátozódik, hanem hosszabb távú folyamat eredménye.

Az elemzés szerint a 20. században is előfordultak nagyon száraz nyarak, az 1950-es évek elején (1950-ben és 1952-ben) voltak extrém száraz nyarak is, majd azt követően legközelebb 2024-ben és 2025-ben jelentek meg újra az extrém száraz nyarak. A 2026-os aszály rendkívüliségét az adja, hogy nemcsak az évszak volt extrém száraz, de a megelőző fél- illetve egy év is.