A felsőoktatási ösztöndíjak forrását jelentő hallgatói normatíva megduplázását kéri a 2027-es költségvetésben az országgyűlési képviselőkhöz és az érintett parlamenti bizottságokhoz írt levelében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – közölte a szervezet pénteken.

A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy az egy hallgatóra jutó normatíva összege 2020 óta változatlanul évi 166 600 forint. Ennek nyomán a tanulmányi ösztöndíj minimális összege – a normatíva 5 százaléka – havi 8330 forint, és a a legmagasabb átlaggal rendelkező hallgatók is ritkán kapnak 30 ezer forintnál többet.

Ez az összeg pedig mára egyáltalán nem jelent érdemi motivációt a jobb tanulmányi eredményre – vélekedtek.

Felidézték, hogy

a hallgatói normatíva 2007 óta egy alkalommal bővült, 2020-ban 119 000 forintról a jelenlegi 166 600 forintra,

ami 40 százalékos emelkedést jelentett akkor. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes fogyasztói kosár árszintje 2007-hez képest 223 százalékra, az élelmiszerek ára pedig több mint háromszorosára emelkedett. A lakhatás költségei tovább növelik a hallgatókra nehezedő terheket: az egyetemvárosokban az albérletek átlagos költsége 2025-re csaknem 200 ezer forintra emelkedett, Budapesten pedig meghaladta a 260 ezer forintot – emlékeztettek.

Hozzátették: ebben a helyzetben a hallgatók fele tanulmányai mellett legalább félállásban dolgozik, ami mellett kevesebb idejük jut a tanulásra, a közösségi életre és az egyetemi életben való részvételre. Továbbá a munkavállalás növelheti a felsőoktatási lemorzsolódás kockázatát is – sorolták.

A HÖOK szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy tavasszal a korábbi kormányzat egy eseti döntéssel 50 százalékos ösztöndíjemelést rendelt el, az emeléshez azonban nem kapcsolódott többletforrás. Az emelést az intézmények saját költségvetésükből finanszírozták, a döntéshez pedig nem társult olyan jogszabályi háttér sem, ami hosszú távon biztosította volna annak fenntarthatóságát.

„Mindezek következtében az őszi félévben az intézmények már nem tudják ugyanazon a szinten biztosítani a korábban megemelt ösztöndíjakat. A hallgatók ezt a gyakorlatban az amúgy is alacsony ösztöndíjak jelentős csökkenéseként élik meg, ami érthető módon jelentős elégedetlenséget vált ki” – fogalmaztak. „Ha valóban fontos a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalok helyzete, akkor olyan ösztöndíjrendszerre van szükség, melynek finanszírozása hosszú távon biztosított, az intézmények számára kiszámítható, a hallgatók számára pedig valódi segítség” – zárta levelét a HÖOK.