Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Ruszin-Szendi Romulusz, portré.
Nyitókép: Ruszin-Szendi Romulusz/Facebook

Nagy változások előtt a Magyar Honvédség

Szeptember 1-jével a honvédségi alakulatok visszakapják korábbi nevüket – jelentette be a honvédelmi miniszter szombaton a Facebook-oldalán közzétett videójában.

Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, hogy aláírta az alapítóokirat-módosításokat.

Magyar Honvédség 51. Nagy Sándor József Híradó és Vezetésbiztosító Dandár, Magyar Honvédség 30. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár, Magyar Honvédség 25. Klapka György Páncélosdandár, Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, Magyar Honvédség 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred, Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, Magyar Honvédség 102. Görgey Artúr Vegyivédelmi Ezred, Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred - sorolta a "teljesség igény nélkül" a megváltozott alakulatneveket a honvédelmi miniszter.

"Legyetek büszkék ezekre a hadrendi számokra és laktanyaalakulat-nevekre, ahogy büszkék voltatok, mielőtt megváltoztatták őket" - fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

A 2018-as nagy szárazság tapasztalatai alapján a Paksi Atomerőművet a teljes kikapcsolás közelébe sodró helyzet még akár három hónapig fennállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Úgy fogalmazott: még ha nem is szólnak a szirénák, akkor is egy súlyos természeti katasztrófa közepén vagyunk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Mohács 500: Középhatalmi státuszból végvárország – Hogyan sodródott a Magyar Királyság a végzetébe?

Mohács 500: Középhatalmi státuszból végvárország – Hogyan sodródott a Magyar Királyság a végzetébe?

A Magyar Királyság a 14-15. században aranykorát élte, és ezt a státuszát európai viszonylatban sem veszítette el. Regionális középhatalomként kezdetben aktív balkáni politikával próbálta megállítani az oszmán terjeszkedést. Nikápolyi veresége, majd a 15. század megváltozó erőviszonyai mellett azonban fokozatosan védekező stratégiára kényszerült. Ennek során a királyi udvar végvárakat épített, ütközőállamokat tartott fenn, dinasztikus hátországot keresett. A 16. század elejére azonban a nemzetközi erőviszonyok és a magyar állam belső kapacitásai között egyre nagyobb szakadék nyílt, a déli védelem fenntartása olyan pénzügyi, katonai és diplomáciai erőfeszítést igényelt volna, amelyet a Jagelló-kori rendszer már egyre nehezebben tudott biztosítani. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk első részében a Mohács felé vezető utat mutatjuk be, magyar oldalról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×