Az utóbbi időszakban újra emelkedni kezdett a vízfogyasztás Magyarországon, aminek az egyik oka, hogy hűtésre is használják – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke.

A napokban a nagy hőség miatt több magyarországi régióban, településen vízkorlátozást rendeltek el, illetve takarékosságra kérték a lakosságot a megnövekedett vízhasználat miatt. Kovács Károly tájékoztatása szerint az átlagos fejenkénti vízfogyasztás tíz évvel ezelőtt még nagyjából 100 liter körül mozgott Magyarországon, de azóta ez emelkedett, és jelenleg 115 liter/fő/nap.

Ebből a mennyiségből körülbelül 3 litert iszunk meg naponta, a többi vizet locsolásra, mosdásra, mosásra, konyhában, vécében használjuk.

Sőt, a mostani kánikulában sok család feltölti akár jelentős mennyiségű vízzel is a medencéjét a kertben vagy az udvaron.

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke felidézte, hogy 20-30 évvel ezelőtt még több vizet használtak a magyar emberek, akkoriban 200 liter/fő/nap volt ez a mennyiség. Sok mindenre használtak vizet anno, például nyaranta a dinnyét fürdőkádban hűtötték számos háztartásban. Régebben nem végeztek méréseket ezzel kapcsolatban, majd 2010-2015 környékén a felére csökkent vissza a fejenkénti vízfogyasztás itthon. Az újabb emelkedésnek pedig az a fő magyarázata, hogy

a vízdíjak mintegy másfél évtizede változatlanok, továbbá hűtésre is használják már a vizet akár vidéki, akár budapesti környezetben. A legtöbben locsolóslaggal vagy porlasztós megoldással az udvarteret, köveket, teraszokat hűtik le.

Kovács Károly felhívta a figyelmet, hogy ha például egy teafőzőt vagy vízforralót bekapcsolva, nyitott állapotban felejtünk 1000 wattos teljesítménnyel, akkor nagyjából 40 perc alatt párolog el egy liter víz. Ugyanezt a hőt veszi fel a környezetéből, amikor elpárolog egy liter mennyiség. Ehhez képest egy köbméter (ezer liter) vízzel 700 kilowattórányi energiát tudunk elvonni a közvetlen környezetünkből. Ez egy komoly hűtő hatás lenne, de közben még sincs, mert például korlátozni kell.

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke szerint ebben az esetben két tényező meghatározó. Az egyik a vízkészlet, vagyis hogy egyáltalán van-e víz a felszín alól vagy a Dunából, miközben az sem mellékes, hogy sokszor szélsőségesen alacsony vízállásokat mérnek és a folyóvíz medre is folyamatosan süllyed. A másik befolyásoló tényező az ellátórendszer, a megfelelő infrastruktúra biztosítása. Kovács Károly elmondta: például Budapesten normál időszakban naponta 400 ezer köbméter a vízfogyasztás, de hőség idején ez 600-650 ezer köbméterre emelkedhet, ami bő 50 százalékos növekedés, és arányaiban nagyjából ugyanez a helyzet vidéken is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.