A kormány megelégelte a trükközéseket, a Magyar Élelmiszerkönyv tervezett módosítása után már nem lehet akármit tejfölnek nevezni. A kormány honlapjára felkerült javaslat szerint a jövőben csak az élőflórás termékek viselhetnék ezt a nevet, az utóhőkezelt változatokat „savanyú tejszínkészítményként” kellene árulni. A módosítás után a gyártók és a forgalmazók egy év türelmi időt kapnának. A javaslatot 15 napig lehet véleményezni, végleges döntés csak utána születhet róla.

A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar tejipar már 2023-ban kezdeményezte ezt a szigorítást. Ami a legfontosabb tudnivaló, hogy a hazai boltokban kapható tejfölök tekintetében semmilyen változás nem történik, továbbra is csak élőflórás, savanyított tejtermék kapható tejföl néven. Harcz Zoltán úgy fogalmazott, „ez a hagyomány, természetközeli termékként az élőflóra nagyon fontos értéke ezeknek a savanyított termékeknek”.

Az eddigi szabályozásban azonban volt egy kiskapu, ugyanis az utóhőkezelt tejfölök esetében nem volt egyértelműen tiltott az adalék. A mostani módosítással ezt a kiskaput zárnák be.

„Sem az import tekintetében, sem a jelenlegi magyar tejföl-kínálatban nincs egyetlen doboz utóhőkezelt tejföl sem”

– hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztók szempontjából semmilyen változást nem hoz a tervezett jogszabály-módosítás. A javaslat alapján mindössze annyi változás történik, hogy „ha valakinek valahol Európában eszébe jutna, hogy utóhőkezelt tejfölt gyártson, akkor azt nem lehet tejfölként eladni” Harcz Zoltán megfogalmazása szerint.

Mint mondta, utóhőkezelt, savanyított termékekkel szinte bárhol lehet találkozni, például egy Európában előállított utóhőkezelt joghurt eljuthat az ázsiai piacra is, hiszen „könnyebben eláll”. Úgy véli,

a mostani kezdeményezésnek az a célja, hogy a tejföl megnevezés csak a megfelelő számú tejsavbaktériumot tartalmazó élőflórás savanyított termékek esetében legyen engedélyezett.

Az utóhőkezelésnek alávetett termékekre azonban nem használhatják a tejföl megjelölést, hanem a már említett utóhőkezelt, savanyú tejszínkészítmény névvel kell illetni azokat.

Magyarországon a tejföl névnek jó a brandje, Harcz Zoltán szerint a döntéshozók vélhetően úgy gondolták, ezt meg kell védeni, mert külföldről érkezhetnek olyan termékek is, amelyek nem felelnek meg az említett kritériumoknak, mégis tejfölként adják el, megtévesztve a vásárlókat. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: az utóhőkezelt változatok olcsóbbak és hosszabb ideig elállnak, nem kell hűteni sem azokat, sőt adalékokat is tartalmazhatnak. Ezzel szemben a tejföl friss, mindig hűtendő, a leghasznosabb alkotórésze, az élőflóra természetközeli. „Ezt szoktuk meg fogyasztóként, illetve ezt állítja elő a magyar tejipar is” – tette hozzá.

Harcz Zoltán azt javasolja, hogy a jogszabály-módosítástól és a pontos meghatározástól függetlenül mindig olyan tejfölt keressünk a boltokban, áruházakban, amelyeknél fel van tüntetve a tejföl megnevezés.

Ha nem figyelünk, összekeverhetjük növényi alapú fölökkel, amelyek előállításánál a tejzsír alkotórészt növényi zsírokkal helyettesítik.

Megnyugtatott mindenkit, hogy a hazai boltokban a tejtermékek (például vaj, tej, sajt, tejföl) mindenhol százszázalékban állati eredetű, tejalapú termékek. Amelyik termékre viszont az van írva, hogy növényi tömb vagy föl, azoknál részben vagy egészben növényi eredetről lehet szó.

Magyarországon továbbra is rendkívül népszerű és kedvelt termék a tejföl: 2023-ban 70 ezer tonnát, míg tavaly 67 ezer tonnát fogyasztottunk belőle. Ez azt jelenti, hogy egy főre átlagosan 7–7,5 kilogrammnyi tejfölt termelnek idehaza egy évben. Harcz Zoltán kiemelte, hogy a tejföl-kínálat legnagyobb része hazai eredetű, és van benne élőflóra, ami a legfontosabb tulajdonsága a savanyított termékeknek.