A lakosság együttműködésének is köszönhetően jól halad Magyarországon a körforgásos gazdálkodás megújítása: a közeljövőben Magyarország európai uniós összehasonlításban jelentősen előreléphet a körforgásos gazdálkodás területén – vélekedett Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója a szervezet által rendezett kerekasztal-beszélgetés kapcsán.

„Az egyik legfontosabb a társadalmi attitűd kialakítása, hogy minél többen vegyenek részt az újrahasznosításban, hulladékgyűjtés szempontjából is” – mondta a vezető kutató az InfoRádióban. Hozzátette, ez természetesen nemcsak a lakosságra vonatkozik, hanem egy nagyon fontos szakpolitikai kérdés is. Kovács Erik szerint

Magyarország a következő 10-15 évben Európában az elsők között lesz bizonyos számok tekintetében hulladékgazdálkodásban, illetve körforgásos gazdálkodásban.

A kutató szerint ez már most is látható a koncessziós rendszer tapasztalataiban, illetve a visszaváltási rendszerben, ami közel egy éve működik hazánkban, nagy sikerrel. Megjegyezte, az EU-n belül vannak olyan országok, ahol még csak megközelítőleg se érik el azt a hányadot, amit a magyarok a dobozok, palackok visszaváltásával teljesítenek, ez pedig rettentő pozitív eredmény, mivel így egyrészt jelentősen tudjuk csökkenteni a környezet műanyagterhelését, másrészt javíthatjuk az újrahasznosítás arányát.

Kovács Erik arról is beszélt, hogy a lakosság mennyire vált nyitottá az új rendszerre. Mint mondta, mint minden újonnan bevezetett rendszer esetén, úgy a hazai visszaváltásnál is voltak eleinte kisebb-nagyobb problémák, az emberek részéről némi ellenállás, ám különösen az elmúlt néhány hónapban azt lehet tapasztalni, hogy a többség egyre inkább meg van elégedve a REpont rendszerrel.

Azt a kutató is elismerte, hogy van még mit javítani rajta annak érdekében, hogy még könnyebben és zökkenőmentesebben működjön, de hangsúlyozta, hogy

minden európai országban, ahol ilyesmit bevezettek, ugyanezeket a problémákat tapasztalták.

Kovács Erik kiemelte, látható, hogy Magyarországon mind vidéken, mind a fővárosban a lakosság nagy része környezettudatosan, illetve „pénztárcakímélően” részt vesz a visszaváltásban és a szelektív hulladékgyűjtésben. Mindez eleinte csak Budapesten volt felkapott dolog, mostanra viszont már az egész ország zárkózik fel a fővároshoz, nagyobb városokhoz.

Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója hangsúlyozta, hogy a hulladékfeldolgozás új rendszerének köszönhetően az emberek is egy tisztább környezetben tudnak élni.