Ez egy nagyon fontos nap, hiszen az országban első alkalommal sikerül összehozni a betegeket az orvosokkal, a kezelőorvosokkal, az egészségügyi dolgozókkal, hogy kicseréljék egymással a tapasztalataikat, hogy kérdezzenek az érintettek, mert számos olyan dolog nem ismert a számukra, ami segíthetné őket a betegség kezelésében, elfogadásában – mondta az InfoRádibóan Szilasi Mária.

A találkozót, a közösségi napot a betegek igényelték egy zárt Facebook-csoportban, a professzor szerint ez nem is csoda, hiszen a COPD egy olyan betegség, ami a komoly befolyással bír az érintettek életminőségére, illetve mindennapi tevékenységére. A krónikus tüdőbetegségben szenvedők száma világszerte 600 millióra tehető,

Magyarországon a becslések szerint 600 ezren vannak, bár a nyilvántartottak száma ennél jóval kevesebb, 180-200 ezer.

A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a COPD kezdeti tünetei jellemzően enyhék, ezért a betegek nem fordulnak időben orvoshoz. A köhögést, köpetürítést, nehézlégzést például csak a dohányzásnak tulajdonítják, pedig a betegség már ott rejtőzködik. Szilasi Mária nagyon alattomosnak nevezte a COPD kialakulását, így a felfedezése a késői stádiumra tolódhat, amikorra már a betegek a légzésfunkció-paramétereik 50 százalékát elveszíthetik, ami nyilván befolyásolja a gyógyszeres kezelésüket is.

A COPD elsősorban a 40 év feletti korosztályt érinti, fő rizikótényezője pedig a dohányzás.

Tehát, aki dohányzik és azt tapasztalja, hogy gyakrabban köhög, reggel köpete van, terhelésre fullad, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnia – tanácsolta az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésrehabilitációs osztályvezető főorvosa. Minél korábban kezelik, annál jobb a betegségnek a kimenetele, hiszen egy progresszív megbetegedésről van szó, vagyis évről évre súlyosbodnak a tünetek, és romlik a beteg állapota.

Ugyanakkor nem csak a dohányzás az egyetlen rizikófaktor – jegyezte meg a professzor, – lehet genetikai háttere, bár ez nagyon kis százalékban fordul elő, viszont kialakulhat a levegőszennyezettség miatt, és vannak olyan munkakörök, munkahelyek, gondolva itt mondjuk a bányászatra vagy az építőiparra, ahol olyan porártalmaknak vannak kitéve a dolgozók, amik szintén a COPD kialakulását segítik. Ezzel együtt a betegek 80-90 százalék dohányzik, tehát ez a fő rizikófaktor – emelte ki.

A levegőszennyezettség mellett szintén rizikófatornak tekinthető a rosszabb szociális helyzet, a helytelen táplálkozás, a környezet tisztasága, és persze az életkor, hiszen egy idősebb szervezetnek romlik az immunvédekezése, ami elősegítheti a betegség kialakulását, illetve a már meglévő betegség súlyosbodását. „Sajnos Magyarországon 3,5 millió ember dohányzik, tehát mégiscsak a legfontosabb a dohányzás elleni küzdelem, mert a leszokással lassítható a COPD előrehaladása” – tette hozzá Szilasi Mária.