Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Nyitókép: Unsplash.com

Drónokat és hőkamerákat vetnek be a mezőgazdasági gépek pusztítása ellen

A mezőgazdasági gépek sok, a talaj közelében rejtőző madarat és emlőst megölnek, ennek megelőzése érdekében vezetnék be (német, osztrák és svájci mintára) a drónok segítségével történő hőkamerás felderítést.

Hőkamerás drónokkal szeretnék megvédeni az őzgidákat és minden földön fészkelő állatfajt attól, hogy a nagyszabású kaszálások áldozataivá váljanak. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) drónszakbizottsága az egész országra tervezi kiterjeszteni az akcióprogramot a vadgazdálkodásban.

„Munkához láttak a kaszálógépek, nagy területeket vágnak le egyszerre, és sajnos folyamatosan jelentkező probléma, hogy ennek áldozatul esnek őzgidák, madarak, más állatok” – mondta az InfoRádióban Szabó László, a bizottság elnöke. Hozzátette,

nagyon jó példák vannak már Ausztriában, Németországban, Svájcban a dróntechnológiás vadvédelemmel kapcsolatban, és Magyarországon is ezt szeretnék bevezetni.

A bizottsági elnök szerint vannak már egyéni kezdeményezések, de országos összefogás még nincs, így szinte a nulláról kell kezdeni a programot. Szabó László kifejtette, sok helyen és szervezetnél járt már ez ügyben: az Agrárminisztériumnál, az agrárkamaránál, a Gödöllői Egyetemnél, a vadászkamaránál, és elmondása szerint mindenki támogatta a drónprogramot. Leszögezte, bízik benne, hogy akár egy-két évben belül sikerül országosan kiterjeszteni a kezdeményezést.

A szükséges drónok megvásárlása vadgazdálkodási alappályázaton keresztül, a vadászkamara révén már folyamatban van, 72 eszközre érkezett be sikeres pályázat – fűzte hozzá Szabó László. A mostani, hideg idő segíti a hőkamerás drónfelderítést, de nyáron csak a hajnali órákban lehet hatékonyan használni ezeket az berendezéseket. Mint mondta, főleg a földön fészkelő madarakra és fészekaljakra, nyulakra, őzekre, szarvasborjakra leselkedik veszély, utóbbiak szintén hajlamosak rá, hogy az aljnövényzetben rejtőzzenek el – jegyezte meg a szakember. Emellett szeretnék bevonni a programba a civil társadalmat is, hiszen ezzel nemcsak az őzgidákat, hanem az egész természetet óvják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×