Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Nyitókép: samxmeg/Getty Images

Zuhan a nyelvvizsgázók száma – a kormány szerint nem baj

Drasztikusan csökken a nyelvvizsgázók száma, a kormány szerint azonban ez nem baj, mert vizsga nélkül is egyre többen beszélnek idegen nyelveket – hangzott el az Országgyűlésben.

Tragikus következménnyel járt az, hogy 2022-ben eltörölték az egyetemi felvételik nyelvvizsga-követelményét – mondta napirend előtt az Országgyűlésben Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője. „2024-ben negatív rekord volt, csak 58 ezren akartak nyelvvizsgát tenni. Összehasonlításképpen mondanám a 2019-es adatot, ekkor ez a szám még 125 ezer volt.”

2018-ban ingyenessé tették az első nyelvvizsga letételét, sok diák pedig nem nyelvvizsgával, hanem azzal egyenértékű, emelt szintű érettségivel bizonyítja a nyelvtudását - emlékeztetett válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

„Itt a parlamentben és a magyar közbeszédben is eléggé nagy egyetértés volt abban, hogy sok tízezer fiatal számára a diploma kiadásának az akadálya volt az, hogy nem volt meg a nyelvvizsgájuk. Vannak olyan végzettségek, ahol a nyelvismeret szükséges ahhoz, hogy valaki a legfrissebb szakmai tudást elsajátítsa, ezért szükséges hozzá nyelvvizsga vagy nyelvismeret. Vannak más szakok, ahol ez kevésbé fontos. Vannak olyan ágazatok, vannak olyan területek, ahol valaki diplomásként jó minőségű munkát tud úgy is végezni, hogy nem ismeri a szaknyelvét annak a területnek, hogy nem olvassa nap mint nap a külföldi sajtót, és azt a döntést hozta a kormány, hogy bízzuk az egyetemekre, akik kiadják a diplomát, hogy ki milyen nyelvi vagy szaknyelvi tudást követel meg az ő diplomájához, hiszen az egyetemek versenyeznek abban, hogy kinek van értékesebb diplomája. Ők tudják, hogy melyik szakon szükséges, melyik szakon nem szükséges, melyik szakon kell általános nyelvvizsga vagy szaknyelvi tudás, melyik szakon ír elő követelményként külsős vizsgahelyen tett nyelvvizsgát és melyik szaknál ír elő olyan nyelvtudás-igazolást, ami egy belső vizsga letételéről szól, vagy bizonyos kurzusok hallgatásáról és utána a számonkérésről szól. Ezt maga az egyetem döntheti el” – részletezte.

A kormány tehát a nyelvtudás megszerzésére továbbra is ösztönzi a fiatalokat. A statisztikák szerint eredményesen, mert jóval többen beszélnek idegen nyelvet, mint ahányan levizsgáztak belőle - hangsúlyozta a belügyminiszter helyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×