Infostart.hu
eur:
360.8
usd:
309.15
bux:
151539.19
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Nyitókép: Pixabay

Elhunyt az Alkotmánybíróság volt elnöke

Lenkovics Barnabást az AB saját halottjának tekinti, a temetésről később adnak tájékoztatást.

Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja - tájékoztatott honlapján csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB).

Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK), ahol 1974-ben végzett, summa cum laude minősítéssel. 1974 márciusától 2012 augusztusáig volt egyetemi oktató az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén, 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, ezzel a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett, 2000-től egyetemi tanár.

Az AB honlapján azt írta, az ELTE ÁJK-n alkotmánybíróvá választásáig Harmathy Attilával felváltva oktatták önállóan a polgári jog teljes anyagát a szemináriumi szinten oktatott öröklési jog kivételével. Tanítványai nem csak kiemelkedő tudása, hanem erkölcsi nagysága miatt is tisztelték. Számos egyetemi tankönyv, jegyzet, közel száz publikáció szerzője, gyűjteményes könyve "Ember és tulajdon" címmel 2013-ban jelent meg. Szakterülete a polgári jog, kutatási területe a dologi jog, különösen a tulajdonjog és az emberi jogok.

1996-ban az ELTE győri kihelyezett tagozatán a Polgári Jogi Tanszék vezetőjévé nevezték ki, amely tisztséget a Széchenyi István Egyetem megalakulását követően is betöltötte, egészen 2015-ig. Nevéhez fűződik a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása.

2001. július 1-jétől 2007. április 20-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. Az Országgyűlés 2007 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2007. április 21. napjától. 2014. december 1-jén az Alkotmánybíróság elnökévé választották 2015. február 25-i hatállyal. Alkotmánybírói és elnöki mandátuma 2016. április 21-ig tartott.

1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Az Alkotmánybíróság honlapján úgy fogalmazott, hogy a szervezet jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Lenkovics Barnabás személyében gyászolják az Alkotmánybíróság volt elnökét, számos nagy jelentőségű alkotmánybírósági határozat előadó alkotmánybíróját, a polgári jog, azon belül is a dologi jogok szaktekintélyét, valamint az emberi jogok védelmezőjét.

Lenkovics Barnabást az AB saját halottjának tekinti, a temetésről később adnak tájékoztatást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×