Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Smiling teacher aiming at her elementary students while wanting to hear the answers to her question.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Századvég-elemzés: egyes adatok tanárhiányra engednek következtetni

A nem a nyilvánosság számára készült jelentésben azt írják: 2010 és 2016 között nem változott a képesítés nélküli tanárok aránya, azóta viszont a megfigyelt tantárgyak esetében folyamatosan nő az indikátor értéke.

A szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra enged következtetni – olvasható a Századvég Kutatóközpont elemzésében, amely nem a nyilvánosság számára készült, de eljutott a Népszavához.

A dokumentum A félidős felülvizsgálat előkészítésének megalapozó elemzése címet kapta, és a lap értesülése szerint célja a Magyarországon megvalósuló, uniós finanszírozású programok félidős felülvizsgálatának támogatása a 2021-2027-es időszakban. A lap szerint a nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy tantárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy van pedagógiai képesítésük, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.

„2010 és 2016 között a képesítés nélküli tanárok aránya az általános iskolákban és a gimnáziumokban számottevően nem változott, azonban ezt követően az indikátor értéke a megfigyelt tantárgyak esetében (természettudományi tárgy, matematika, idegen nyelv) folyamatosan nő” – áll az elemzésben, amiben azt is írják, hogy

bár Magyarországon kedvező az egy tanárra jutó diákszám aránya, de emögött is a képesítés nélkül tanító tanárok magas száma állhat.

Az elemzés nem tartalmaz konkrét számokat, az egyes megállapításokat a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont által tavaly publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány adataira alapozták.

A kiadvány szerint az általános iskolákban az idegen nyelvet képesítés nélkül tanítók aránya a 2010-ben mért 3 százalékról 2022-re a háromszorosára, 9 százalékra nőtt, míg a természettudományi tárgyak esetében 4-ről 11 százalékra, a matematika esetében pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt az arány.

Címlapról ajánljuk

Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is

Farkas András nyugdíjszakértő elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában: az eddig bejelentett nyugdíjváltozások nagyon fontosak, de nem reformerejűek: az eddigi rendszer szerinti juttatások, amik segíteni akarnak a legszegényebbekkel szembeni igazságtalanság feloldásával.
Átszabta a kormány az uniós pénzeket: 130 milliárd forinttal csökken az egyik legfontosabb pályázati alap Magyarországon

Átszabta a kormány az uniós pénzeket: 130 milliárd forinttal csökken az egyik legfontosabb pályázati alap Magyarországon

A KEHOP Plusz teljes uniós kerete 363 millió euróval, 2,96 milliárd euróra csökken, derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kormány az uniós pénzek kiszabadítása érdekében több, korábban más forrásból finanszírozott beruházást is átsorolt a helyreállítási alap (RRF) terhére, köztük a Kvassay szivattyútelep második ütemét. A július végi kormányzati tájékoztatás szerint összesen mintegy 300 milliárd forint értékű projekt került át hazai vagy más uniós finanszírozásból az RRF-be, például vasútfejlesztések, villamosok és trolibuszok beszerzése. A dokumentált átcsoportosítások ugyanakkor nem magyarázzák meg teljesen a keretcsökkentést. A változás viszont mozgásteret ad a kormánynak arra, hogy más operatív programokban új pályázatokat írjon ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×