Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Smiling teacher aiming at her elementary students while wanting to hear the answers to her question.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Századvég-elemzés: egyes adatok tanárhiányra engednek következtetni

A nem a nyilvánosság számára készült jelentésben azt írják: 2010 és 2016 között nem változott a képesítés nélküli tanárok aránya, azóta viszont a megfigyelt tantárgyak esetében folyamatosan nő az indikátor értéke.

A szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra enged következtetni – olvasható a Századvég Kutatóközpont elemzésében, amely nem a nyilvánosság számára készült, de eljutott a Népszavához.

A dokumentum A félidős felülvizsgálat előkészítésének megalapozó elemzése címet kapta, és a lap értesülése szerint célja a Magyarországon megvalósuló, uniós finanszírozású programok félidős felülvizsgálatának támogatása a 2021-2027-es időszakban. A lap szerint a nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy tantárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy van pedagógiai képesítésük, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.

„2010 és 2016 között a képesítés nélküli tanárok aránya az általános iskolákban és a gimnáziumokban számottevően nem változott, azonban ezt követően az indikátor értéke a megfigyelt tantárgyak esetében (természettudományi tárgy, matematika, idegen nyelv) folyamatosan nő” – áll az elemzésben, amiben azt is írják, hogy

bár Magyarországon kedvező az egy tanárra jutó diákszám aránya, de emögött is a képesítés nélkül tanító tanárok magas száma állhat.

Az elemzés nem tartalmaz konkrét számokat, az egyes megállapításokat a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont által tavaly publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány adataira alapozták.

A kiadvány szerint az általános iskolákban az idegen nyelvet képesítés nélkül tanítók aránya a 2010-ben mért 3 százalékról 2022-re a háromszorosára, 9 százalékra nőtt, míg a természettudományi tárgyak esetében 4-ről 11 százalékra, a matematika esetében pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt az arány.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×