Infostart.hu
eur:
360.12
usd:
309.62
bux:
132109.79
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Magyar Péter pártelnök a Tisza Párt 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója alkalmából a budapesti az Andrássy úton tartott ünnepségén 2025. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Republikon: a Tisza Párt szavazóinak többsége nem ért egyet Magyar Péterrel egy kérdésben

Bár Magyar Péter azt hangsúlyozza, hogy nem tárgyal majd a többi ellenzéki párttal a választási együttműködésről, a Tisza-párt szavazói megosztottak a kérdésben: 56 százalékuk szerint nem szükséges az egyeztetés, 44 százalékuk viszont fontosnak tartaná ezt – ismertette a Republikon ellenzéki szavazókról készített közvélemény-kutatását Schlanger Márton, az intézet kutatója.

A Tisza Párt felbukkanásának következtében a jelenlegi magyar belpolitika egyik meghatározó témája az ellenzékváltás kérdése lett, ezt vizsgálta márciusi felmérésében a Republikon Intézet, mert a választási rendszer sajátosságai miatt a 2026-os országgyűlési választások előtt döntenie kell az ellenzéki pártoknak, hogy együtt vagy külön-külön méretik meg magukat.

Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta, elsőként azt vizsgálták, hogy az ellenzéki szavazók mennyire tartják fontosnak a vérfrissítést a politikában, miután a Tisza Párt egyik fő üzenete az ellenzékváltás, az az állítás, hogy nem fognak együtt dolgozni olyan szereplőkkel, akik korábban a politikai életben részt vettek, korábbi politikusokat nem vesznek fel. A kutatásból az derül ki, hogy a Tisza-párti szavazóknak egyértelműen az a fontos, hogy valaki új képviselje őket, 92 százalék válaszolta ezt. "A Tiszán túli ellenzéki szavazók közül is 58 százalék szeretné a vérfrissítést, hogy olyan politikus képviselje, akinek nincs politikai múltja" – mondta a Republikon Intézet kutatója.

Másik fontos kérdés az összefogás az ellenzéki oldalon, erről Magyar Péter azt mondja, hogy nem fog tárgyalni az ellenzékkel, nincs rá szüksége, a kutatás szerint azonban a Tisza-szavazók mégis megosztottak a kérdésben: a többségük azt mondja, hogy nem kell tárgyalnia a Tiszának, de több mint 40 százalékuk azért jobban örülne, ha lenne tárgyalás. A klasszikus ellenzéki pártok szavazói túlnyomó többségben szeretnék a tárgyalást.

Kíváncsiak voltak arra is, hogy mennyire fontosak a baloldali értékek az ellenzékieknek, hogy mennyire fontos, hogy legyen baloldali párt a parlamentben. Az derült ki, hogy a Tisza-szavazóknak is a többsége inkább azt mondta, hogy fontos lenne a baloldali jelenlét, a harmaduk nagyon fontosnak tartja, hogy legyen más ellenzéki párt is a Tiszán kívül, és további 36 százalékuk inkább fontosnak tartja, és mindössze 12 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem kell a parlamentbe baloldal.

"Nyilván a többi ellenzéki párt szavazói túlnyomó többségben azt szeretnék, hogy legyen a Tiszán és a Fideszen kívül más is a parlamentben, mert ezekre a pártokra szavaznak" – tette hozzá Schlanger Márton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyilvános a kegyelmi ügy dokumentumainak egy része, Magyar Péter várja a többi iratot Sulyok Tamástól

Nyilvános a kegyelmi ügy dokumentumainak egy része, Magyar Péter várja a többi iratot Sulyok Tamástól

A kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét – jelentette ki a miniszterelnök rendkívüli, a dokumentumokat bemutató sajtótájékoztatóján.

Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Szappanoperába való civakodással folytatódik a brit Munkáspárt vezetőválasztási drámája, amely egyben meghatározza, ki lehet Keir Starmer utódja a kormány élén. Most az robbantotta fel a közéletet, hogy az egyik esélyes visszaléptetné az országot az Európai Unióba. Egyetlen választókerület eldöntheti a brit kormányfői poszt sorsát, ha változott az emberek véleménye az ügyben.
Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Ukrajna feltehetőleg az orosz fővárost, a Rosztovi területet és a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavlt támadta. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×