Infostart.hu
eur:
379.14
usd:
319.55
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Magyar Péter pártelnök a Tisza Párt 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója alkalmából a budapesti az Andrássy úton tartott ünnepségén 2025. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Republikon: a Tisza Párt szavazóinak többsége nem ért egyet Magyar Péterrel egy kérdésben

Bár Magyar Péter azt hangsúlyozza, hogy nem tárgyal majd a többi ellenzéki párttal a választási együttműködésről, a Tisza-párt szavazói megosztottak a kérdésben: 56 százalékuk szerint nem szükséges az egyeztetés, 44 százalékuk viszont fontosnak tartaná ezt – ismertette a Republikon ellenzéki szavazókról készített közvélemény-kutatását Schlanger Márton, az intézet kutatója.

A Tisza Párt felbukkanásának következtében a jelenlegi magyar belpolitika egyik meghatározó témája az ellenzékváltás kérdése lett, ezt vizsgálta márciusi felmérésében a Republikon Intézet, mert a választási rendszer sajátosságai miatt a 2026-os országgyűlési választások előtt döntenie kell az ellenzéki pártoknak, hogy együtt vagy külön-külön méretik meg magukat.

Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta, elsőként azt vizsgálták, hogy az ellenzéki szavazók mennyire tartják fontosnak a vérfrissítést a politikában, miután a Tisza Párt egyik fő üzenete az ellenzékváltás, az az állítás, hogy nem fognak együtt dolgozni olyan szereplőkkel, akik korábban a politikai életben részt vettek, korábbi politikusokat nem vesznek fel. A kutatásból az derül ki, hogy a Tisza-párti szavazóknak egyértelműen az a fontos, hogy valaki új képviselje őket, 92 százalék válaszolta ezt. "A Tiszán túli ellenzéki szavazók közül is 58 százalék szeretné a vérfrissítést, hogy olyan politikus képviselje, akinek nincs politikai múltja" – mondta a Republikon Intézet kutatója.

Másik fontos kérdés az összefogás az ellenzéki oldalon, erről Magyar Péter azt mondja, hogy nem fog tárgyalni az ellenzékkel, nincs rá szüksége, a kutatás szerint azonban a Tisza-szavazók mégis megosztottak a kérdésben: a többségük azt mondja, hogy nem kell tárgyalnia a Tiszának, de több mint 40 százalékuk azért jobban örülne, ha lenne tárgyalás. A klasszikus ellenzéki pártok szavazói túlnyomó többségben szeretnék a tárgyalást.

Kíváncsiak voltak arra is, hogy mennyire fontosak a baloldali értékek az ellenzékieknek, hogy mennyire fontos, hogy legyen baloldali párt a parlamentben. Az derült ki, hogy a Tisza-szavazóknak is a többsége inkább azt mondta, hogy fontos lenne a baloldali jelenlét, a harmaduk nagyon fontosnak tartja, hogy legyen más ellenzéki párt is a Tiszán kívül, és további 36 százalékuk inkább fontosnak tartja, és mindössze 12 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem kell a parlamentbe baloldal.

"Nyilván a többi ellenzéki párt szavazói túlnyomó többségben azt szeretnék, hogy legyen a Tiszán és a Fideszen kívül más is a parlamentben, mert ezekre a pártokra szavaznak" – tette hozzá Schlanger Márton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Beindult a nagy vándorlás a tőzsdéken - Mutatjuk, hova megy a pénz

Beindult a nagy vándorlás a tőzsdéken - Mutatjuk, hova megy a pénz

A tőzsde felszíne alatt 2026 elejére mélyreható átrendeződés indult el: miközben az amerikai S&P 500 index látszólag stagnál, a háttérben jelentős tőke áramlik ki a nagy technológiai vállalatok részvényeiből. Nem lehet kizárni, hogy ez a folyamat már nem egyszerű ciklikus hullám, hanem a piaci struktúra fundamentális átalakulásának jele. Utána jártunk, hova áramlik most a pénz a tőzsdéken, és mely szektorok az átalakulás nyertesei. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×