Infostart.hu
eur:
385.76
usd:
334.79
bux:
121380.56
2026. március 31. kedd Árpád
Nyitókép: Forrás: Pixabay

Amnesztiapetíciót indít egy cigány jogász

500 ezer aláírásig meg sem állna, három dolgot követel a börtönben ülők érdekében, az ötlet pedig Budaházy György amnesztiájából ered.

A Népszava cikke szerint felbolydította a cigány közéletet az a kezdeményezés, amely azt szeretné elérni, hogy – bizonyos esetektől eltekintve – közkegyelemben részesüljenek a börtönökben büntetésüket töltők. Rövid időn belül 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven – roma és nem roma – civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát.

Ami a részleteket illeti, Rafael Balázs Leándrosz Szegeden élő jogász, korábbi roma politikus a közelmúltban petíciót fogalmazott Kövér László házelnök számára, ehhez készül aláírásokat gyűjteni. Úgy érzi, eljött az ideje annak, hogy 1990 után ismét széles körben amnesztiát kapjanak a börtönökben fogva tartott elítéltek. Érvelése szerint a közkegyelem funkciója így visszanyerné valódi erejét, kifejezné a „kereszténység értékeikre épített társadalom legnagyobb erényeit, a méltányosságot és a megbocsátást”.

A petíció azt kéri az Országgyűléstől, fontolja meg annak lehetőségét, hogy a szabadságvesztésüket töltő bűnelkövetőket közkegyelemben részesíti:

  • az elítéltek utolsó két évét elengedi
  • ha a büntetés hátralévő része két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal szabadon engedi
  • ahol a hátralévő rész meghaladja a két évet, a büntetés felének elengedése javasolt.

Az életellenes, valamint a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőire az amnesztia nem vonatkozna.

A kezdeményezés gondolati forrása Budaházy György szabadon bocsátásának követelése volt. Ismert, Budaházy György elnöki kegyelmet kapott Novák Katalin akkori államfőtől. Aztán a később kegyelmi botrányként ismertté vált ügy is megerősítette ebben.

Eredetileg Rafael Balázs úgy tervezte, hogy 100 ezer aláírást gyűjt össze, de látva, milyen sokan támogatják a kezdeményezést, emelte a tétet: 500 ezerig nem szeretne megállni.

Az aláírásgyűjtés jövő héten kezdődik. Akárhány aláírást is sikerül összeszedni, a parlamentet elvileg ez nem kötelezi semmire.

Bár megvádolták azzal, hogy a jövő évi választás előtt a Fidesz vagy éppen a Tisza Párt érdekében „adathalászatot” folytat, Rafael Lion hangsúlyozta: a kezdeményezésének nincs semmiféle pártpolitikai háttere.

Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, a Belügyminisztérium romaügyi államtitkára korábban – államtitkári kinevezése előtt – a CiKöSz elnöke volt. Nincs könnyű helyzetben. A Fidesz nem szokott boldog lenni attól, ha kívülről próbálnak nyomást gyakorolni rá, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy az amnesztia gondolata népszerű a kormánypárti szavazók többsége számára. Ha viszont roma képviselőként nem támogatja a kezdeményezést, akkor szembefordul a cigányság jelentős részével - jegyzi meg a lap. A politikus nem válaszolt a lap kérdéseire.

Címlapról ajánljuk
Nagy Dávid: nekünk nem választást, hanem ügyeket kell nyernünk

Nagy Dávid: nekünk nem választást, hanem ügyeket kell nyernünk

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt organikusan építkezik, és az aktivizmus, az önkormányzati munka és a polgármesteri megbízatás után a következő lépcsőfők a parlamenti részvétel lenne – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Dávid pártigazgató. Az országgyűlési választási listavezető beszélt a Tisza Párttól érkező nyomásról, a szerinte sem túl népszerű gazdasági terveikről és arról is, hogy miként működik szerinte a szavazatmegosztás.
inforadio
ARÉNA
2026.04.01. szerda, 18:00
Toroczkai László
a Mi Hazánk elnöke, a párt választási listavezetője
Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

Immár egy hónapja áll lángokban a Közel-Kelet, a február 28-án kitört háború már több ezer halálos áldozatot követelt, elsősorban Iránban és Libanonban. A múlt héten pakisztáni közvetítéssel állítólag egyeztetni kezdett Washington és Teherán, Irán azonban tagadja a diplomáciai kapcsolatfelvételt. Miközben a Fehér Ház sajtóértesülések szerint Mohammed Bager Galibaf iráni házelnököt szemelte ki potenciális tárgyalópartnernek, Donald Trump tovább növelte az amerikai katonai jelenlétet a térségben, amire Galibaf paprikás üzenettel reagált. Folytatódik tehát a találgatás arról, hogy Trump szárazföldi akcióra készülhet Iránban, a Harg-sziget elfoglalásán túl felmerült az iszlám köztársaság dúsított uránkészletének elrablása is. Mindeközben a jemeni húszi lázadók első alkalommal lőttek ki ballisztikus rakétát Izraelre, és szintén fokozódik Jeruzsálem Hezbollah elleni offenzívája Libanonban, egyes izraeli miniszterek az ország déli részének végérvényes bekebelezését helyezték kilátásba. Milyen mérleget vonhatunk a háború eddigi lefolyásából? Irán rakétái tényleg fenyegetést jelentenek Európára is? A belpolitikai nyomás hatására mikor mondhatja azt Trump, hogy elég volt? Hamarosan enyhülhet a feszültség, vagy épp ellenkezőleg, újabb eszkalációra kell számítani, mielőtt diplomáciai megoldás születhetne? Minderről Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem és a hollandiai Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×