eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
Nyitókép: Karácsony Gergely hivatalos Facebook-oldala

Karácsony Gergely: hajlandó lettem volna támogatni Vitézy Dávid főpolgármester-helyettességét

Bejelentéseket tett az új önkormányzati ciklus első napján a főpolgármester.

Nem tesz javaslatot főpolgármester-helyettes személyére a Fővárosi Közgyűlés pénteki alakuló ülésén a főpolgármester - ezt maga Karácsony Gergely jelentette be keddi, a Városházán megtartott sajtótájékoztatóján.

Azt közölte: hajlandó lett volna támogatni Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért - LMP-Zöldek) korábbi főpolgármester-jelölt helyettesi kinevezését abban az esetben, ha sikerül többséget alkotni Kiss Ambrus kinevezése mellett is, ám erre nem lát esélyt.

Ebben a helyzetben az elmúlt öt évben a főpolgármester-helyettesi posztot betöltő Kiss Ambrust kinevezte egy újonnan létrehozott pozícióba, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójává, amelynek keretében Kiss Ambrus ugyanazokat a feladatokat látja el, mint korábban főpolgármester-helyettesként - tette hozzá.

Karácsony Gergely örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Párt jelezte, tanácsnoki pozíciókat kíván vállalni az akadálymentesítés és az átláthatóság területén, ily módon bekapcsolódva a város irányításának munkájába.

Elmondta: az új önkormányzati ciklusban a törvényi változások és a közgyűlésben megjelenő új pártok miatt az eddigiektől eltérő önkormányzati munkára számít.

Korábban a kerületi polgármesterek többsége irányította a várost, most viszont új pártok és olyan, listán megválasztott képviselők jelentek meg a közgyűlésben, akik egy jelentős része nem rendelkezik önkormányzati tapasztalattal - mondta.

Ebben a helyzetben heteken keresztül próbálta kialakítani azt az együttműködést, ami azt a célt szolgálta, hogy Budapest még zöldebb, még szabadabb, még szolidárisabb város legyen, és az eltérő politikai szempontok ne hátrányává, hanem előnyévé váljanak a fővárosnak - mondta.

Mivel főpolgármester-helyettes személyére nem tesz javaslatot, ezért az alakuló ülésen arra kíván fókuszálni, amit meg tudnak oldani. A többi között egy olyan új, a frakciók javaslatai alapján készített szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) elfogadására tesz javaslatot, amely 19, eddig a főpolgármester által gyakorolt jogkört a közgyűléshez, illetve a bizottságokhoz delegál.

Megtartja azt a jogkört, hogy két ülés között a főpolgármester a közgyűlés nevében eljárhat bizonyos ügyekben, továbbá a cégvezetők esetében a munkáltatói jogok a főpolgármesternél maradnak, miközben a cégvezetők kinevezése továbbra is a közgyűlés feladata - ismertette.

Emelik a képviselői tiszteletdíjakat, a kerületi önkormányzati képviselők szintjére, továbbá várja a frakciók bizottsági tagokra és tanácsnokokra vonatkozó javaslatait - tette hozzá.

Szintén javasolni kívánja, hogy a krízishelyzet feloldása érdekében a főváros vegye át az Oltalom egyesület által fenntartott hajléktalanellátó intézmények működtetését, ha ezek a "kormány vegzálása" miatt kiesnek a rendszerből.

Kérdésre válaszolva elmondta, ha hosszú távon nem sikerül főpolgármester-helyettest választani, akkor a főispán jelölhet személyt erre a posztra, de ez egy hosszú jogi folyamat végén történhet meg.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz frakció javaslatait nem vette napirendjére a közgyűlés, Karácsony Gergely azt válaszolta: a Fidesznek a közbiztonságot és a hajléktalankérdést érintő javaslatai a meghívó kiküldése után érkeztek. A közgyűlés azonban dönthet arról, hogy azokat napirendre vegye. Részleteiben nem ismeri ezeket a javaslatokat, ám a maga részéről támogatni fogja, hogy napirendre kerüljenek - tette hozzá Karácsony Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×