Vége a kivételes helyzetnek, hogy Budapest az egyetlen patkánymentes milliós nagyváros a világon.

Az utóbbi hónapokban ugyanis megszaporodtak a lakossági észlelések, méghozzá nem is kicsit: a Főpolgármesteri Hivataltól az Index által kikért adatok szerint a 2023-as év azonos időszakához képest nyár derekáig, 40-50 százalékkal több bejelentés érkezett a Fővárosi Önkormányzat patkánybejelentő oldalára.

Tavasszal a tavalyi 898 észlelés idén 1366-ra, nyár elején az előző évi 1010-ről 1585-re, nyár derekán pedig 1070-ről 1403-ra emelkedett. Ezért, ha eddig nem volt benne biztos, mit látott átszaladni maga előtt, de mintha nagyobb lett volna egy egérnél és hosszú farka volt – ahogy azt többen is jelezték nekünk –, akkor jó eséllyel patkányt látott.

A lap szerint az öt évvel ezelőtti patkányészlelési csúcs éppen egybeesett azzal a viharos esettel, hogy a fővárosi közgyűlés váratlanul egy új irtótársaságot (RNBH Konzorcium) bízott meg, leváltva a patkánymentesítést addig 47 éven keresztül végző Bábolna Bio Kártevő Kft.-t. A döntést bíróságon támadta meg a társaság és egészen a Kúriáig mentek az üggyel, amely végül (közbeszerzési törvény megsértése miatt) a Bábolna Biónak adott igazat. A cég azonban csak 2023 márciusában vehette vissza a stafétát.

Ez az évekig tartó jogvita azonban kedvezhetett a rágcsálók elszaporodásának. Az öt évvel ezelőtti cégváltáskor például hetekig nem irtották a kártevőket, ennyi idő pedig bőven elegendő ahhoz, hogy szemmel láthatóan megsokasodjanak.

A vándorpatkány ugyanis rendkívül szapora, egy párnak évente 500-800 utóda is lehet, ez döbbenetes szám.

A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya az Index kérdésére azt közölte, hogy az elmúlt időszakban azért lett több a patkány, mert a rágcsálók esetében 3-4 évente gradációs folyamat alakul ki, amely azt jelenti, hogy a populáció nagysága meghaladja az átlagos értéket.

Az elmúlt évben több rágcsálófaj (mezei pocok, egerek, vándorpatkány) esetében jelentkezett gradáció. A gradációt nagymértékben elősegítik az időjárási viszonyok is, hiszen a leginkább befolyásoló tényezők a kemény hideg és a hótakaró hiánya, illetve a meleg száraz tavasz és nyár kedveznek a felszaporodásnak.

A bejelentéseknek azonban mindössze 20 százaléka igazolt patkányfertőzöttséget. A téves észlelések zömmel egerek lehettek – teszik hozzá.

Az enyhe tél és a hosszú forró nyár – ezek szerint – megemelte a budapesti patkánypopuláció egyedszámát.

Az okok között szerepelhet, hogy a kormányzati elvonások miatt leszerelték a fővárosi kukák egynegyedét (majdnem 3 ezer utcai szemetest), a túlcsorduló kukák pedig mágnesként vonzzák a patkányok csapatait.