Javult a jelentési hajlandóság, de továbbra is sok a pontatlanul rögzített adat az élelmiszertermelő állatoknál végzett antibiotikumos kezeléseknél - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Emlékeztettek, az idéntől uniós szinten kötelező az adatszolgáltatás az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé. Az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítmények nagykereskedelméről június 30-ig, míg azok felhasználásáról a haszonállatoknál (szarvasmarha, sertés, házityúk és pulyka) szeptember végéig kell adatot szolgáltatni az ASU (Antimicrobial Sales and Use) rendszerben.

Kiemelték, hogy Magyarországon már 2022 januárja óta előírás, hogy minden élelmiszertermelő állat antibiotikumos gyógykezeléséről jelentenie kell az ellátó állatorvosnak, idén év elejétől pedig szigorodtak a vényírás szabályai. A Nébih tapasztalatai szerint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése folyamatosan javul: a korábbi évhez képest 16,5 százalékkal több tenyészetkódról érkezett tájékoztatás idén, és nőtt a jelentést benyújtó állatorvosok száma. Ugyanakkor továbbra is magas a pontatlanul rögzített adatok aránya.

A készítmények besorolását tekintve vannak: az A - kerülendő, B - korlátozott, C - körültekintően, D - óvatosan alkalmazható szerek. Azt írták, 2022-höz hasonlóan 2023-ban is a D kategóriába tartozó antibiotikum tartalmú állatgyógyászati szerek alkalmazása volt túlsúlyban, de még mindig nagy mennyiségben vannak jelen a B kategóriás, valamint a csoportos kezelésre használt készítmények. Továbbra is kiemelt állategészségügyi cél a humángyógyászat szempontjából kritikusan fontos hatóanyagot tartalmazó, úgynevezett B kategóriás szerek használatának visszaszorítása, valamint a csoportos kezelések túlsúlyának eltolása az egyedi, célzott terápia felé.

Az eladási és felhasználási adatok pedig továbbra sem fedik egymást, a forgalmazott szerek mennyisége 2023-ban is jóval meghaladta a felhasználásra jelentett készítmények volumenét - olvasható a Nébih közleményében.