Infostart.hu
eur:
353.89
usd:
306.19
bux:
135261.68
2026. június 12. péntek Villő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. október 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: ha azt mondom, ez vérlázító, visszafogott vagyok

A miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában az Európai Bíróság által Magyarországra kirótt büntetésről, a választások következményeiről és az ukrajnai háborúról is beszélt.

Az Európai Bíróság Soros György tervét hajtja végre, azzal, hogy a súlyos pénzbírságot szabott ki Magyarországra – nyilatkozta Orbán Viktor. Mint mondta, köztudott, a „brüsszeli buborék tele van Soros embereivel. Sorosnak van egy terve, be kell hozni egymillió migránst. Ha nincs pénz, majd ő ad kölcsönt és az európai keresztény arculatot meg kell változtatni” – elemezte a helyzetet saját nézetei szerint.

„Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk”

– jelentette ki a kormányfő, aki szerint a magyarok nem adják fel, „nem sopánkodunk, nem tördeljük a kezünket, biztosak lehetnek az emberek, hogy ez jobban fog fájni Brüsszelnek, mint nekünk”.

A kiszabott büntetéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy hatalmas összegről van szó, „ezt odaadhatnám a családoknak, nyugdíjasoknak, de ez vérlázító és felháborító”. „Egész egyszerűen eszement összeg” – vélekedett. „Az a megoldás viszont nincs, hogy mi nem fizetünk és csak nevetünk. Szemben a választási kampány hazugságaival: az uniótól járó pénz nagy részét már hazahoztuk” Még a kinti számlákon van, de már megkaptuk. „Magyarországnak a 22 milliárdból 12 milliárdot megszereztem, véres kézitusákban” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök kemény szavakkal bírálta a brüsszeli bürokratákat, akik szerinte már a választások előtt meghozták a Magyarországot elmarasztaló döntésüket. „Tudtunk róla hogy a döntés megszületett. De ezek brüsszeliek, sunyik” – tette hozzá, azt hangoztatva: ha a pénzbírságról szóló ítéletet a választások előtt látott volna napvilágot, akkor a Brüsszel által pénzelt ellenzék még rosszabb eredményt ért volna el.

Orbán Viktor beszélt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásairól is. Nagyon fontosnak, sőt történelminek nevezte a Jens Stoltenberggel kötött megállapodást. Mint mondta, Magyarország kiemelkedően jól teljesít a szövetségben. Példaként említette, hogy mintegy 1300 magyar katona szolgál különféle NATO-missziókban és Magyarország több közép-ázsiai, valamint afrikai államban is NATO-összekötő szerepet játszik. De a szövetség 32 tagállamából 31 úgy gondolja, hogy az ukrajnai háborút Oroszország legyőzésével kell befejezni, a magyar kormány azonban ezt tévedésnek tartja, és ki akar maradni a háborúból – tette hozzá.

A kormányfő elmondása szerint az Ukrajnával kapcsolatos NATO-tervek a következők: a szövetség maga akarja intézni Kijev katonai támogatását, amihez három támaszpontot tervez létrehozni az Ukrajnával határos országokban. Ezen felül pénzt gyűjt az ukránoknak és kiképzi a katonáikat. Magyarország azonban egyikben sem akar részt venni – hangsúlyozta a kormányfő. Jens Stoltenberg megértette Orbán Viktor álláspontját és garanciákat adott arra, hogy nem kell a tervek semelyikében sem részt vennie Budapestnek. „Cserében megígértük, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a szövetség egyik Ukrajnával kapcsolatos elképzelését sem” – közölte a kormányfő.

Az Európai Parlamenti választásokról szólva azt mondta, hogy a Fidesz győzelme megerősítette a kormány eddigi politikáját. Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt egy új, jobboldali frakció létrehozására az Európai Parlamentben, azt válaszolta, hogy

mérsékelten reménykedik.

Úgy vélte, ehhez a két legerősebb jobboldali politikusnak, a francia Marine Le Pennek és az olasz Giorgia Meloninak kellene megállapodnia egymással. Amennyiben létrejönne a kettejük szövetsége, úgy a Fidesz szívesen csatlakozna hozzájuk, és ezzel létre is jöhetne az Európai Parlament második legnagyobb frakciója. Ez Orbán Viktor szerint egyben az általa régen várt európai jobboldali fordulatot is jelentené.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter azonnali jelentést kér az autópályák biztonságáról

Magyar Péter azonnali jelentést kér az autópályák biztonságáról

A miniszterelnök azonnali jelentést kér az autópálya-terelések okozta közlekedésbiztonsági helyzetről az M1-es autópályán történt péntek hajnali balesetek miatt.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Kilövésre felkészülni! Tőzsdetörténelmet írnak ma a piacokon

Kilövésre felkészülni! Tőzsdetörténelmet írnak ma a piacokon

Pirossal volt beírva a mai nap sok befektető naptárába, ma debütál ugyanis a tőzsdén a SpaceX, méghozzá minden idők legnagyobb részvénykibocsátásával. Az IPO körül hatalmas hype alakult ki, a tőzsdei rajt után azonban rövid távon nem feltétlenül a nagy űripari vízió, hanem a piaci mechanika mozgathatja az árfolyamot. Kevés részvény válik kereskedhetővé, miközben a lakossági befektetők, a nagy intézményi szereplők és az indexkövető alapok is ugyanarra a szűk kínálatra mozdulhatnak rá. Ez könnyen látványos árfolyammozgásokat okozhat az első kereskedési napokban, ezért megnéztük, milyen tényezők hajthatják, vagy éppen fékezhetik a SpaceX-részvényeket a kibocsátás után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×