eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Főrendházi üléstermében 2023. május 25-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Sulyok Tamás: "Saját, személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt"

Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján mondott beszédet az Országházban. Ebben hangsúlyozta a remény fontosságát, valamint kiemelte, hisz abban, hogy az emberiség feladata a békés egymás mellett élés.

A köztársasági elnök kiemelte: csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált honfitársainkra, ha újra és újra "szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló" kötelességgel. Sulyok Tamás azt mondta: az ember mint olyan, szent, és semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete felett.

A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel és az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre - tette hozzá. (A teljes beszédet itt olvashatja).

A köztársasági elnök szólt arról is: 12 évvel a holokauszt után született, és a családban azt hallotta, hogy ők soha senkinek nem ártottak. Megrendítette, amit az elmúlt hetekben a lassan 40 éve halott apja múltjáról elé tártak a nyilvánosságban.

Olyan korban nőtt fel ő és halt meg édesapja, "amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak, legyen szó holokausztról, szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról vagy '56-os sortüzekről" - hangoztatta.

"Nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai, ma sem tudom már kérdezni. Abból tudok ítélni, ahogyan őt bő 30 esztendő alatt megismertem. '45-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokauszt jelentett, s egy világ dőlhetett össze benne. Számomra így ér össze az elmúlt évtizedekben hallott családi elbeszélésekkel. A múltat, saját, személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt" - fogalmazott az államfő.

Jichák Hercog izraeli államelnök videóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Hangsúlyozta: a holokauszt a világtörténelem legsötétebb fejezete, és az elkövetett gonosztettek közül is kimagaslik a magyarok ellen elkövetett bűntett annak sebessége és akadálytalansága miatt.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke arról beszélt: a hiány, amelyet a soá okozott és okoz ma is a magyarságnak, máig érezhető, és nem számszerűsíthető, felmérhetetlen. A Mazsihisz elnöke kiemelte: a mai nemzedékek nem felelősek felmenőik tetteiért, de nagyban felelősek azért, hogy a felmenők tettei ne ismétlődhessenek meg.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a holokauszt olyan súllyal nehezedik az emberiség vállára, hogy időről időre elviselhetetlenné válik és "szabadulni vágyunk tőle". Az emléknapok hívják fel a figyelmet arra, hogy ezt a lelki munkát "nem spórolhatjuk meg".

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt 6 millió ember életét követelte és több volt, mint gyilkosság, mert megfosztotta őket emberi méltóságuktól is. Az áldozatok majdnem 10 százaléka magyar volt, integráns részét alkották a magyar társadalomnak, a magyar politikának, gazdaságnak és kultúrának - tette hozzá.

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke arra figyelmeztetett, a világ az elmúlt 80 évben nem változott és nem tanult a bűneiből. A világ és Európa zsidóságának jó része továbbra sem élhet biztonságban, a Hamász terroristái 1400 embert mészároltak le a legkegyetlenebb, nácikat megszégyenítő brutalitással, a világ pedig példátlan módon a zsidó nép ellen fordult.

Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke szerint erősíteni kell a zsidó közösségek biztonságát, érvényt kell szerezni a gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényeknek és elő kell mozdítani a vallások és kultúrák közötti párbeszédet.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) - Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija kiemelte: a 80. évforduló alkalmából eljött az ideje, hogy beszéljünk a leszármazottak felelősségéről is. A zsidó közösség felelőssége - mondta Mózes V. könyvére hivatkozva -, hogy az életet válassza.

Magyarországon az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása Kárpátalján.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×