Infostart.hu
eur:
350.28
usd:
302.03
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Nyitókép: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete

Totyik Tamás: törvénysértően jártak el a nyugdíj előtt álló pedagógusokkal szemben

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem tájékoztatták időben a nyugdíjba vonuló pedagógusokat arról, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk megtartása esetén nem részesülhetnek az átlagosan 32,2 százalékos béremelésben. Totyik Tamás szakszervezeti elnök az InfoRádióban elmondta: a kormány visszaélt a jogával, a béremelést pedig minden tanárnak meg kellene adni. Gulyás Gergely a Kormányinfón reagált a helyzetre.

Több, nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus is jelezte a szakszervezeteknek, hogy kihagyták a januári fizetésemelésből. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője arról tájékoztatta a Népszavát, hogy szerdai egyeztetésükön Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárnak és a Klebelsberg Központ (KK) vezetőjének, Hajnal Gabriellának is beszámolt erről. Nagy Erzsébet elmondta: a KK elnöke azzal indokolta, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok nem jogosultak a béremelésre, hogy ők

nem kaptak január elején kinevezésmódosítást sem, így nem tartoznak a pedagógus-életpályamodellről szóló törvény hatálya alá, amely a bérekről rendelkezik.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az érintett, nyugdíjba vonulásra készülő tanárok közül sokan már megkezdték a felmentési idejüket, és többen már korábban jelezték, hogy a közalkalmazotti jogállásuk szerinti törvény alapján kérik a nyugdíjaztatásukat. Totyik Tamás megfogalmazása szerint viszont a kormány „nagyon cselesen” rendelte el a pedagógusok béremelését, ami csak a PÚÉTV (a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény) hatálya alá tartozó tanárokat illeti meg.

A szakszervezeti elnök aggályosnak tartja, hogy sem a kormány tagjai, sem a munkáltatók nem tájékoztatták időben az érintett pedagógusokat arról, hogy amennyiben nem fogadják el a jogállásváltást, nem részesülhetnek béremelésben. Totyik Tamás meglátása szerint

a munkáltatók alapvető kötelezettségnek nem tettek eleget, amit súlyos problémának nevezett,

és hozzátette: álláspontjuk szerint nemcsak ők, hanem a kormány is visszaélt a jogával ebben az esetben.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a szakszervezeteket tette felelőssé a kialakult helyzetért, mert szerinte éppen az érdekképviseletek kérték, hogy ne kelljen aláírniuk a jogviszonyváltozást azoknak a tanároknak, akik 2023 decemberéig jelezték nyugdíjba vonulási szándékukat.

Totyik Tamás megerősítette: valóban volt ilyen kérésük, mert úgy gondolták, „ez a nyugdíjaztatási folyamat kedvező lesz” majd a számukra, de azzal nem számoltak, hogy a munkáltatók nem informálják időben az érintetteket arról, hogy adott esetben milyen joghátrány érheti őket. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez „törvénysértő” magatartás a munkáltatók részéről.

Gulyás Gergely ugyanakkor azt is jelezte a Kormányinfón, hogy a Belügyminisztérium igyekszik méltányos megoldást találni a problémára.

Totyik Tamás véleménye szerint

az lenne a korrekt eljárás, ha az érintett tanárok is megkapnák a béremelést,

mert így a nyugdíjba vonulásukig lenne biztos fizetésük, illetve később, a nyugdíjszámítás idején magasabb összeg illetné meg őket. Végül elmondta: ha a minisztérium ezt megtenné, a nyugdíj előtt álló vagy a nyugdíjas élet mellett dolgozni kívánó pedagógusok „szívesebben visszamennének dolgozni‚ majd ha eljön a nyugdíjba vonulás ideje, jó emlékekkel távoznának az oktatási intézményekből, nem keserű szájízzel, mint ahogy az most történik”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt az euró árfolyama

Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt az euró árfolyama

A forint 2021 szeptembere óta nem látott szintre erősödött: az euróval szembeni árfolyam pénteken 352 alá került, hétfőn hajnalban pedig már 351-ig kapaszkodott a hazai deviza. A hétfői erősödés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, az amerikai tőzsdék ralija pedig még tovább erősítette a nemzetközi kockázatvállalási kedvet. Donald Trump délután a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom megindulását is bejelentette, ami a geopolitikai kockázati prémiumok újabb csökkenését idézték elő. A jó hírek miatt a forint erősödése a nap közben is folytatódott, az euró jegyzése délután a 350-es szintet is leütötte, míg a dolláré a 301 forintos szintet közelítette meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×